Somogyi Zoltán;Csányi Sándor;Felcsút;magyar futball;

A magyar futballban akkor lesz változás, ha a kluboknak minden forint bevételért kemény munkával meg kell küzdeniük

- Kinek üzen Csányi Sándor? – Éles a különbség a Barbie-rózsaszínt láttató állami sportmédia és az MLSZ között

Mintha nem ugyanazt a meccset néznék.

„A válogatott sikerei elfedik a magyar klubfutball problémáit” – nyilatkozta néhány napja Szoboszlai Dominik menedzsere, amivel szándékán kívül tematizálta a sportos közbeszédet. A kijelentést ezután lényegében egy az egyben cáfolta az állami tulajdonú sportnapilap, amikor vezető címlapsztoriként tálalta, hogy „Több gól, több néző az NB I-ben”, és előrevetítette, ha a tendencia folytatódik, akkor „megdőlhet az évszázad rekordja…” Erre tett rá a lap főszerkesztője, aki a felcsúti öregdiák-találkozóról szóló beszámolók szerint kijelentette, „ami itt, Felcsúton elkezdődött a kétezres években, abból lett mindaz, ami most már a honfitársaink százezreinek, sőt millióinak szerez nagy élményeket itthon és világszerte”.

Ezt a súlyosan önámító tobzódást írta felül alig néhány órával később a Magyar Labdarúgó Szövetség, amikor közzétette a Professzionális futballkörkép címet viselő elemzését, amelyből kitűnik: messze van a klubfutball az áttöréstől. A leg-leg-legfájóbb viszont ez: 21 évnél fiatalabb magyar csak a játékpercek 8,7 százalékában játszik, ami nem kicsit árnyalja azt a tételt, miszerint ami Felcsúton folyik, az „honfitársaink százezreinek, sőt millióinak szerez nagy élményeket itthon és világszerte”.

Az állítások között feszülő ellentétek értelmezésére szándékosan nem a magyar futballban (helyesebben: a magyar futballból) élő szakembert, hanem egy relatíve kívülállót kértünk meg, aki kommunikációs szempontból igyekezett megvilágítani az egymásnak üzengető felek indítékait. Somogyi Zoltánt, a Political Capital és az Újpest 1885 Szurkolói Klub alapítóját arra reagáltattuk, hogy kinek és mit akart üzenni Csányi Sándor MLSZ-elnök.

– Én ezt a közleményt nem tekintem annyira keménynek. Ha üzenni is akart az elnök, akkor ezt csak az érti, aki alaposan tud a sorok között olvasni, vagy nagyon alaposan ismeri a futball gazdaságát.

Ha ez egy politikai közlemény lenne, akkor olyanokat olvasnánk benne, mint hogy az államilag irányított szponzorációs bevételek mértéke és az ebből kifizetett bérek magas szintje azt mutatja, hogy itt nem ismeretlen a bújtatott, haveri finanszírozás,

 amelyet érdemes tovább vizsgálni. Ugyanakkor a jegybevételek alacsony értéke azt mutatja, nincs szükség a magyar foci működtetéséhez a mérkőzéseket látogató nézőkre. Ilyeneket azonban azért nem olvashatunk, mert az MLSZ az intézményhez méltó módon csak a mélyre hatoló kutatás száraz tényeit közli. Az adatok mélyebb értelmezése lehet a magyar politika feladata” – érvelt az elemző.

AZ MLSZ hat tétele• Az NB I-es csapatok átlagos működési költsége 2021-ben 3,5 milliárd forint, ami régiós szinten magasnak tekinthető. • A személyi jellegű kiadások, a játékosok és az edzők bére jelenti a legnagyobb, 74,1 százalékos részarányt a költségvetésben, ez az arány a 13 vizsgált országban mindenhol alacsonyabb. • A játékoseladásból származó egyenleg egy klubra vetített átlaga mínusz 488 ezer euró, a horvát bajnokságban ugyanez plusz 4,5 millió euró. • A jegyárbevétel a működési bevétel mindössze 1,4 százalékát éri el. • A stadionkihasználtság 29 százalékos, nagyjából minden harmadik széken ül csak néző. • A régióban arányait tekintve Magyarországon szerepel a legkevesebb 21 évnél fiatalabb hazai labdarúgó, a játékpercek aránya mindössze 8,7 százalék.

Somogyi Zoltán elmondta, kizártnak tartja, hogy Csányi Sándorra nézve negatív következményei lennének a tanulmány nyilvánosságra hozatalának, és téves volna L. Simon leváltásával párhuzamba állítani. „Orbán Viktor miért akarna konfliktust Csányi Sándorral, és persze ez az állítás visszafelé is igaz. Ha viccelődni szeretnék, akkor azt mondanám, az MLSZ vezérkarának nem egy ilyen alapos anyag miatt kellene távoznia, hanem mondjuk a tizenkét csapatos NB I miatt, amelyben a klubok egymással oda, vissza, majd oda játszanak három kört. Ez minden, csak nem igazságos” – véleményezte a szövetséget az elemző.

Szerinte a nemzetközi színtéren elért sikerek egészen addig nem tudnak állandósulni, amíg ilyen gyenge a magyar bajnokság. Ehhez pedig nem kellenek külföldi futballisták, „a magyarok is tudnak gyengén játszani, és akkor legalább mindenki értené a mérkőzések előtt elhangzó himnuszt”. Markánsan fogalmazott az akadémiákkal kapcsolatban, miután az onnan kikerült fiatalok lényegében nem kellenek a csapatoknak.

– Az akadémiák rendszere politikai trükk, mert a miniszterelnök szeretett volna egy saját jó csapatot a szülőfalujában, stadionnal, parkolókkal, edzőpályákkal, finom szotyival. Egy akadémia létrehozása szimpatikus cél, és így senki nem fog gyanút, hogy mire is megy el az akadémia működését megtámogató közpénz. De ez ma már látható.

A magyar futballban akkor lesz változás, ha a kluboknak minden forint bevételért kemény munkával meg kell küzdeniük. Fontos lenne, hogy a jegybevételtől függjön minden egyéb bevétel és szponzoráció, mert akkor fontossá válna a néző, ezáltal pedig a minőségi foci – vélte Somogyi, aki kijelentette: szeretne ténylegesen gyűlöletmentes pályákat látni, ahol a rasszista szurkolói megnyilvánulásokat büntetik, esetleg megszakítják a mérkőzést, a tévében pedig nem hallatszanak be a cigányozó rigmusok. Ehhez az kellene, hogy az MLSZ is észrevegye, nem az a baj, ha a szurkolótáborok nem szeretik egymást, hanem az, ha rasszisták.

A zöld-fehérek veretlenek a csoportjukban.