A nemzetiségek államalkotó tényezők, amelyek önkormányzatisággal és autonómiával rendelkeznek. Magyarország biztosítja az őshonos nemzetiségek státuszát és az ebből fakadó jogokat – vázolta a kormány nemzetiségpolitikai alapelveit Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP a magyarországi nemzetiségek parlamenti bizottságának hétfőn tartott ülésén.
Éves meghallgatásán Semjén Zsolt arról is beszélt: helyesnek tartja, hogy államigazgatási szempontból egy helyre tartozik a nemzetiségek, a határon túli magyarok és az egyházak ügye. Ezek a területek ugyanis – állította – szorosan összefüggnek egymással. Elmondása szerint a kormány arra törekszik, hogy szoros kapcsolat legyen a nemzetiségek és anyaországuk között. Az adott nemzetiségnek nem származhat semmiféle hátránya abból sem, ha a magyar kormánynak hűvös a viszonya valamelyik anyaországgal. A miniszterelnök-helyettes konkrét példaként Ukrajna esetét említette. A bizottsági ülésen közölt adatok alapján a nemzetiségek költségvetési támogatása a hatszorosára, a nemzetiségi intézmények száma a nyolcszorosára nőtt 2010 óta. A nemzetiségi iskolákban mintegy 20 ezer diák tanul, az intézményekben túljelentkezés van. Mindez annak a bizonyítéka – hangsúlyozta Semjén Zsolt –, hogy a nemzetiségi iskolákban színvonalas oktatás folyik.
A miniszterelnök-helyettes beszámolója után a nemzetiségek képviselői következtek. Bár szóba került néhány megoldásra váró probléma – befejezetlen beruházások vagy például egy temető ügye is –, a hozzászólók jellemzően megelégedtek annyival, hogy köszönetet mondjanak a kormánynak és Semjén Zsoltnak a különféle támogatásokért. „Köszönjük szépen” – hangzott el visszatérően.
A kormányzati munkamegosztásban a tizenhárom, törvényben elismert nemzetiségből tizenkettő a Miniszterelnökséghez tartozik, a cigányság viszont a Belügyminisztériumhoz. A romák helyzete – ezen belül az Országos Roma Önkormányzat és a kormány konfliktusa – Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatásán lesz téma.