Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) szerdán 51 igen szavazattal, két nem és egy tartózkodás mellett fogadta el az Európai Parlament álláspontját a gyermekek online védelmének érdekében meghozandó új jogszabályokról. E szerint köteleznék az internetszolgáltatókat, hogy értékeljék, fennáll-e jelentős kockázata annak, hogy visszaélnek a szolgáltatásaikkal a gyermekek online szexuális zaklatása érdekében, és ha igen, tegyenek intézkedéseket e kockázatok mérséklésére. A képviselők azt szeretnék elérni, hogy ezek az intézkedések célirányosak, arányosak és hatékonyak legyenek, és a szolgáltatók dönthessenek arról, hogy ezek közül melyiket alkalmazzák. Azt is szeretnék biztosítani, hogy a pornográf oldalak rendelkezzenek megfelelő életkor-ellenőrző rendszerrel, a gyermekek szexuális zaklatását használó anyagok megjelölési mechanizmusával és a tartalom moderálásával. A kiskorúak online megkeresésének megakadályozása érdekében az EP-képviselők azt javasolják, hogy a gyermekeket megcélzó szolgáltatásoknak alapértelmezés szerint a felhasználók hozzájárulását kelljen kérniük a kéretlen üzenetekhez, rendelkezzenek blokkolási és némítási lehetőségekkel, és fokozzák a szülői felügyeletet.
,,A LIBE által most megszavazott előterjesztés komoly visszalépés az első elképzelésekhez képest. Az Uniót sürgeti az idő, mert a jelenlegi észlelő- és jelzőrendszerre vonatkozó szabályozás jövő év áprilisában hatályát veszti, tehát ha nem akarják a tagállamok, hogy szabályozás (és védelem) nélkül maradjanak a gyerekek, akkor mindenképpen lépniük kell" - nyilatkozta lapunknak Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője. Hozzátette:
ezt a helyzetet, miszerint muszáj jogszabályt alkotni, próbálták a gyermekvédelmi szervezetek arra használni, hogy a világon először olyan progresszív szabályozás szülessen, amely a grooming (ez az angol szó jelöli, ha valaki megszólít és kommunikálni kezd egy kiszemelt áldozattal az online térben) ellen is fellép.
Valamint azokat a platformokat is kötelezze gyermekvédelmi intézkedések megtételére, amelyek a titkosítási protokollok miatt a hatóságok számára nem felderíthetők, így az áldozatok magukra maradnak a kiszolgáltatottságukkal. A viták arról folynak, hogy a végpontok közötti titkosítást használó platformokon (a végpontok közötti titkosítás garantálja, hogy az üzeneteket csak a beszélgetésben részt vevő személyek olvashatják el és hallgathatják meg, senki más) lehessen-e biztosítani a gyerekekkel szembeni szexuális erőszakról készült felvételek szűrését. Itt a fő ütközési pont az adatvédelem, a magánélet védelme és a gyerekvédelmi szempontok között van – jelezte a gyermekjogi szakember.
Gyurkó Szilvia arról is beszámolt, hogy a külföldi társszervezetekkel folytatott beszélgetésekből az derült ki, hogy az ügyben politikai törésvonal is érzékelhető. A jobboldali, konzervatív pártok képviselői és az ilyen kormányok a teljesebb gyerekvédelmi koncepciót támogatják (Magyarország is ebbe a körbe tartozik), míg a baloldali és liberális képviselők az adatvédelmi érvekkel és a magánélet védelmére való hivatkozással gyengítik a tervezet gyerekvédelmi részét. Most, a következő kör előtt, ami a kodifikációs folyamatot illeti, a francia álláspont a meghatározó, a gyermekjogi szakember szerint mindenki őket győzködi, hogy támogassanak több mindent az eredeti előterjesztésből, és ne ez a kilúgozott verzió menjen tovább. Azonban azokat az álláspontokat is egyre gyakrabban hallani, hogy most az elsődleges cél az, hogy jövő áprilisig az új rendelet hatályba léphessen, és ne maradjunk teljesen szabályozás nélkül.
Ugyanakkor emlékeztetett arra: november elején több mint 80 szervezetből és gyerekkori szexuális erőszak túlélőiből szerveződött koalíció nyílt levélben osztotta meg aggodalmát a LIBE tagjaival, mivel a javasolt kompromisszum megszüntetné a platformok azon lehetőségét, hogy önkéntesen felderítsék a gyerekek szexuális zaklatását az interneten. A felderítési technológiát pedig olyan szűk csoportra korlátozná, hogy a rendelet nem tudna megfelelő mértékben fellépni a bűncselekmények ellen. (Sajnálatos módon az önkéntes jelentéstétel jelenlegi rendszere nem elég hatékony. Pillanatnyilag a bejelentések 95 százaléka egyetlen szolgáltatótól, a Metától származik.) Felhívják a jogalkotók figyelmét arra, hogy 2021-ben 58 százalékkal csökkent a bejelentések száma, ekkor ugyanis nem volt olyan jogszabály, amely lehetővé tette volna a platformok számára a gyerekek online szexuális zaklatásának felderítését, eltávolítását és bejelentését. A nyílt levél aláírói szerint fennáll a veszélye annak, hogy ez a helyzet megismétlődik.