Éheznek a civil szervezetek, de jobban megbecsülik őket

Vajon mit gondolnak az állampolgárok a civil szervezetről, támogatják-e őket céljaik elérésében – ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat a tegnap bemutatott reprezentatív kutatás, amelyet a Civilizáció koalíció, a Political Capital és a Závecz Research készített. Molnár Csaba a Political Capital kutatásvezetője elmondta, 2021-hez képest 45 százalékról 49 százalékra nőtt azoknak a száma, akik meg tudtak nevezni legalább egy létező civil szervezetet; a leggyakrabban a Magyar Vöröskeresztet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot említették a megkérdezettek. Őket követte a Bátor Tábor, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány, a Greenpeace és az Ökumenikus Segélyszervezet. Két évvel ezelőtthöz képest 17 százalékról 22-re nőtt azok aránya, akik meg tudtak említeni olyan témát vagy tevékenységet, amelyet civilek végeznek, viszont konkrét szervezet nem tudtak megnevezni. Ezzel párhuzamosan 35-ről 22 százalékra csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem tudtak megnevezni ilyen szervezetet.

Az emberek túlnyomó többsége úgy gondolja, a civilek legfontosabb tevékenysége a rászoruló társadalmi csoportok megsegítése és támogatása, második helyre azt az elvárást rangsorolták, hogy a civilek biztosítsanak lehetőséget azoknak az aktív állampolgároknak, akik szeretnének tenni a közjó érdekében. A megkérdezettek 70 százaléka úgy nyilatkozott, fontos, hogy ezek a szervezetek felhívják a figyelmet az állami szervek és a kormány hiányosságaira. Ezzel még a Fidesz szavazóinak 53 százaléka is egyetért.

Eközben a megkérdezettek is több segítséget nyújtottak a civileknek: az SZJA felajánlások és a nem anyagi támogatások, például az önkéntes munkát végzők száma is nőtt. Ennek elsődleges oka valószínűleg az ukrajnai háború, amelynek kirobbanásakor a civilek hatékonyan szervezték meg az azonnali segítséget, és azóta hosszú távon is támogatást nyújtanak a menekülőknek. Az emberek leginkább a gyerekekkel, állatokkal, fogyatékkal-, betegségekkel élőkkel foglalkozó szervezeteket támogatják, a legrosszabb helyzetben az LMBTQ-közösségekkel, fogvatartottakkal, vagy más kisebbségekkel foglalkozó civilek vannak, ők kevésbé „népszerűek” az adományozók körében.

Móra Veronika az Ökotárs Alapítvány igazgatója szerint optimizmusra adnak okot a trendek, ugyanakkor nem mindegy milyen állapotban van a szektor, aminek növekszik a megbecsültsége. Az úgynevezett civil fenntarthatósági index az Egyesült Államok Tengerentúli Fejlesztési Hivatalának (USAID) megrendelésére készült el, immáron 26. alkalommal. Itt egy 7 fokú skálán 7 különböző szempont szerint értékelik egy ország civil szféráját. Ebben az indexben Magyarország 2000-es évek közepe óta fokozatosan-, a 2010-es évek közepe óta pedig gyorsulva romló tendenciát mutat, a hétfokú skálán, ahol az 1-es a legjobb eredmény, jelenleg 4 körül van. Ennek fő okaként Móra Veronika a romló jogszabályi környezet mellett a finanszírozás bizonytalanságát nevezte meg.

így sok az „éhező” szervezet. Ezek jellemzően azok a civil csoportosulások, amelyeket a kormány a „közélet befolyásolására alkalmas szervezeteknek” minősített, és folytatólagos lejárató kampányok folynak ellenük. Ők jelentős mértékben függenek a külföldi finanszírozóktól, az egyéni adományozók mellett szinte csak rájuk számíthatnak, így még nehezebb helyzetbe kerülhetnek, ha a parlament megszavazza a szuverenitásvédelminek nevezett törvényt. Mint azt Dojcsák Dalma a TASZ ügyvezető igazgatója kiemelte; a nagy cégek támogatására a legtöbb esetben nem számíthatnak, mivel ők azt kockáztatják, hogy kiesnek a kormány kegyeiből. Úgy gondolja,

az emberek körében, őket pedig arra kényszerítették, hogy az első sokk után hatékonyabban dolgozzanak együtt és koordinálják a tevékenységüket.