Az európai szélsőjobb egykori vezéralakja, Geert Wilders alakulata, az EU-szkeptikus, bevándorlás- és iszlámellenes Szabadságpárt (PVV) nyerte a Hollandiában szerdán rendezett parlamenti választást – derül ki a De Volksrant által ismertetett exit poll felmérésből.
A PVV 35 képviselő helyet szerzett a 150 fős hágai parlament alsóházában, messze megelőzve a Frans Timmermans volt EU-biztos vezette baloldali pártszövetséget.
A PVV-nek mindazonáltal nagyon nehéz lesz kormányt alakítania. A holland választási rendszer sajátossága, hogy nagyon alacsony a bejutási küszöb, ennek köszönhetően mintegy 16 pártnak lehet mandátuma a holland országgyűlésben, legalábbis az exit poll adatok szerint. A második helyen Timmermans szövetsége, a baloldali Munkáspárt és az ökobaloldali Zöld Baloldal közös listája (GL–PvdA) végzett, 26 mandátumot szerezve. A 13 éve regnáló holland miniszterelnök, Mark Rutte pártja, a neoliberális Szabaddemokrata Néppárt (VVD) 23 mandátummal csak a harmadik lett, rajtuk kívül pedig a centrista Új Társadalmi Szerződés (NSC) lesz jelentős tényező 20 mandátummal.
35!!!!!!
— Geert Wilders (@geertwilderspvv) November 22, 2023
PVV GROOTSTE PARTIJ ❤️ pic.twitter.com/oMANVYvGjy
A szélsőjobboldali PVV-nek elsősorban azért lesz nehéz kormányt alakítania, mert már több jelentős politikai erő is jelezte, hogy nem hajlandó együtt dolgozni velük. A GL-PvdA és az NSC már jelezte, hogy nem kíván együttműködni a PVV-vel, az eddigi kormányzó VVD pedig bár nem zárta ki kategorikusan az összefogást, úgy nyilatkozott, hogy nem akarna Geert Wildersszel miniszterelnökként együtt dolgozni.
Az exit poll szerint a választáson a szociálliberális 66-os Demokraták (D66) kapták az ötödik legtöbb voksot, ami tíz mandátumot jelent. A De Volkskrant egy lehetséges koalíciós forgatókönyvként említette, hogy ha a baloldal, a szabaddemokraták, a centristák és a D66-osok lépnek szövetségre, az 79 mandátumot jelentene a 150 fős törvényhozásban. Egy esetleges jobboldali kormány a PVV mellett a Rutte-féle szabaddemokratákat, a jobboldali-agrárius populista Farmerek és Polgárok Mozgalmát (BBB - 7 mandátum), a szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért pártot (FvD - 3 mandátum), valamint a konzervatív–liberális JA21-et (1 mandátum) tartalmazhatná, de ez összességében még mindig csak 69 mandátumot jelentene, ami kisebbségi kormányzáshoz lenne csak elég.
A Mozart vagy Peroxid Kapitány gúnynéven ismert markánsan Izrael-párti, iszlamofób Geert Wildersnél több fenyegetést a politikusok közül senki nem kap Hollandiában. Ez az iszlám elleni kiszólásai miatt van így. Bélyegezte már fasiszta könyvnek a Koránt, amelyet „hacsak a muzulmánok ki nem tépik ki a felét”, Hollandiában ugyanúgy be kellene tiltani, mint Adolf Hitler Mein Kampfját, mondta, hogy Mohamed prófétát ma „levadásznák, mint egy terroristát”, 2008-ban pedig Fitna címmel messzire visszhangzó filmet készített arról, hogy szerinte a Korán hogyan ihleti terrorizmusra a muzulmán hívőket. Akkor közösség elleni izgatás vádjával Geert Wilders ellen ezután per indult, és bár felmentették, legutóbb 2023 márciusában Pakisztánban adtak ki fatvát rá. Még 2004-ben gyilkosságot kíséreltek meg ellene – a merénylőket egyórányi ostrom után fogták el Hágában –, 2007-ben pedig egy holland nőt egy évre ítéltek, amiért több mint száz fenyegető e-mailt küldött neki. Emiatt évtizedek óta államilag fizetett testőrök védik.
A 60 éves Geert Wilders egyébként ezer szállal kötődik Magyarországhoz, magyar felesége van, 1992-ben Budapesten kelt egybe Márfai Krisztina exdiplomatával. Rendszeresen nyaral a Balatonon, a Népszabadságnak a politikus már 2008-ban arról mesélt, hogy „ötszázszor” is megfordult már itt, magyarul idézte Petőfi Sándor egyik versét, és elmesélte, hogy az Országháztól „kőhajításnyira” tartották az esküvőt. Néha beugrik Orbán Viktorhoz is, akivel elég szívélyes viszonyban van.