probiotikum;mikroműanyagok;fermentálás;

A magyarok kedvenc fermentált étele a kovászos uborka

- Fermentált ételekkel a műanyok ellen

Úgy tűnik, egyelőre nem sokat tudunk tenni az ellen, hogy a szervezetünkbe bekerüljenek a műanyagok, de ha már ott vannak, a probiotikumok - például a savanyú káposzta - segíthetnek.

Egyre szaporodnak azok a tanulmányok, amelyek szerint az emberek szervezetébe kerülő káros hatású mikroműanyag-szemcsék ellen - amelyek megtalálhatók a véráramban, az agyban, a tüdőben - olcsón lehet védekezni: a probiotikumokkal - írja a The Guardian.

A probiotikumok élő, aktív mikroorganizmusok - például baktériumok és élesztők -, amelyek a bélrendszerünkben élnek, és támogatják az emésztésünket, és az immunrendszerünket is, segítenek gyulladásokon, allergiákon. Bőven találhatók olyan erjesztéssel készülő élelmiszerekben, mint a joghurt, a savanyított káposzta, kovászos uborka, miso, kimcsi. Arról még nem teljes a tudásunk, hogy a mikroműanyagok hogyan hatnak az emésztőrendszerre, de az már kiderült, hogy semmi jót nem jelentenek. A bostoni Tufts Egyetem júniusban publikált tanulmányából például kiderült, hogy laboratóriumban, in vitro (“kémcsőben”) végzett kísérletek során a polisztirol nagy koncentrációja jelentősen megnövelte a citokin fehérje (A citokinek olyan anyagok, amikkel az immunrendszer sejtjei kommunikálnak egymással, vagy a testünk más sejtjeivel - szerk.) kiválasztását, amely olyan gyulladásos bélproblémákkal hozható kapcsolatba, mint a Crohn-betegség vagy a vastagbélgyulladás, aminek előfordulása globálisan 1990-től 2017-ig 3,7 millióról 6,8 millióra nőtt. Francia tudósok januárban pedig arról írtak, hogy a mikrorészecskék a hasznos baktériumok számának csökkenését, és két betegségokozó baktérium mennyiségének növekedését okozták. Az ok-okozati kapcsolat még nem teljesen tisztázott, mert olyan tényezők is szerepelhetnek az gyulladásos bélproblémák létrejöttében, mint az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a dohányzás, a légszennyezés.

Egy tavalyi spanyol kutatás szerint, amikor a gyomorbaktériumok ,,elfogyasztják" a mikroműanyagokat, az megváltoztathatja kémiai összetételüket, ami hatással lehet sokféleségükre, és más negatív hatásokkal is járhat, például hat az emésztési folyamatra, és gyulladásokat is okozhat. Rossz esetben létrejöhet egy olyan állapot, amikor a káros baktériumok száma felülmúlja a hasznosakét, ennek diabétesz, Crohn-betegség, vastagbélrák lehet a következménye.

De hogyan segítenek a probiotikumok? Iráni tudósok nyáron közzétett metatanulmányából - ami több más tanulmányból leszűrt eredményeket egyesít - kiderült, hogy a probiotikumok úgy tudnak kapcsolatba lépni a polisztirol részecskékkel, hogy csökkentik azok mérgező hatását. Idéznek két különböző 2021-es kutatási eredményt, amelyek szerint bizonyos baktériumtörzsek (köztük a lactobacillus plantarum), amelyek fermentált tejtermékekben és savanyúságokban találhatók, hozzákötődtek olyan műanyagokban előforduló és onnan kioldódó vegyületekhez, mint a biszfenol-A-k (BPA vegyi adalékanyag) és ftalátok (lágyítószerként használják) és le is bontották őket.

De a probiotikumok már akkor is akcióba léphetnek, amikor még be sem kerültek a szervezetünkbe. Kínai tudósok 2019-es tanulmánya szerint üdítőkhöz vagy teához hozzáadott probiotikus baktériumok egy nap alatt képes volt a csomagolásból, palackból kioldódott BPA-koncentrációt 90 százalékkal csökkenteni.

Mindazonáltal nem árt orvosi tanácsot kérni a probiotikum készítmények fogyasztása előtt, mert nem biztos, hogy minőségük vagy hatásuk egyenletes, de az erjesztett ételek probiotikumait széles körben biztonságosnak és az emberi szervezetre jó hatásúnak ismerik el, tehát jót teszünk magunkkal, ha ilyeneket fogyasztunk. 

A bankkártyákhoz kapcsolódó visszaélések száma 2022-ben 74 százalékkal, értéke pedig 135 százalékkal nőtt az előző évhez képest.