Európai Unió;Ukrajna;Orbán Viktor;nemzeti konzultáció;Kossuth Rádió;

Orbán Viktor: Mi nem vétózunk, csak megakadályozunk döntéseket

A miniszterelnök továbbra sem akar hallani Ukrajna uniós csatlakozásáról.

Magyarország nem "vétózik", hanem "meg fog akadályozni döntéseket" - csűrte-csavarta Orbán Viktor az uniós kerékkötéseit a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában adott interjúformájú nyilatkozatában, azt hangsúlyozva, nem szabad "lelkiismeret-furdalásunknak" lennie azért, mert bizonyos döntésekben "nincs egyetértés".

Az európai egységet Orbán Viktor képzete szerint úgy lehet megvédeni, ha napirendre sem tűzzük azokat a témákat, amelyekben nincs egyetértés. A téma Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban jött elő, amelyről a miniszterelnök hallani sem akar.

Ukrajna háborúban áll. Ha egy ország háborúban áll, akkor annak jogrendszere máshogy működik. Ma nem tudjuk megmondani, hogy Ukrajna megfelel-e az alkotmányos, jogállami kereteknek. Nem tudjuk megmondani, mekkora a területe Ukrajnának, sem azt, hogy mekkora Ukrajna népessége, hogy Ukrajna bevonása a szabad piacra jó lesz-e, vagy sem. Az ukrán mezőgazdaság beemelése az európai gazdasági rendszerbe tönkretenné a magyar gazdákat - magyarázta. Azt is fejtegette, hogy Ukrajna miatt szerinte fejlesztési forrásokat veszítenénk el. Szerinte az EU-nak először kötnie kell egy stratégiai megállapodást Ukrajnával, ennek 5-10 évig kellene tartania amíg közelebb lehet hozni Ukrajnát az EU-hoz.

Most azt csináljuk, hogy 100 milliárd eurót fölötti összeget, részben fegyverzet, részben készpénz formájában "odaadtuk az ukránoknak", emiatt vannak az európai országok rossz állapotban - állította Orbán Viktor. Európának gazdasági bajai vannak, közben az Unió "szórja a pénzt", de Ukrajna a kormányfő elmélete szerint úgysem fog győzni. Ha pénzt akarunk adni Ukrajnába, akkor a békét és a tűzszünetet finanszírozzuk, ne a háborút - ismételgette, hozzátéve, a mostani szituáció szerinte szétverte az EU költségvetését. Ehelyett szerinte kormányközi megállapodás keretében lehetne támogatni Ukrajnát.

Ezt követően az Orbán-kormány "nemzeti konzultációjára" terelődött a szó, itt a miniszterelnök azzal a focis hasonlattal élt, hogy ez olyan, mint amikor egy meccs megnyerséhez 11 ember néha kevés, szükség van a 12.-re, azaz a nézőkre. A szuverenitásba való állítólagos beavatkozásokkal kapcsolatban a miniszterelnök azt fejtegette, a birodalmak törvénye olyan, hogy megpróbálnak beleharapni a másikba, de eddig mi "minden birodalom temetésén ottvoltunk". Nincs szükségünk arra, hogy más mondja meg nekünk, hogyan éljünk - fejtegette.

Majd arról beszélt, mindig vannak, akik a pénzért eladnák a hazát, ezt követően gyurcsányozott egy kicsit. Valakik nyugati, brüsszeli és washingtoni pénzeket toltak be azért, hogy ne "nemzeti kormány" legyen Magyarországon - hangzott a szokásos gondolatmenet.

A miniszterelnök a jövő évre béremeléseket vár, de hangsúlyozta, hogy ezt nem a kormány határozza meg, hanem a gazdasági szereplők. 2024-ben szerinte a magyar vállalatok képesek lesznek a béremelésekre. A családi otthonteremtési rendszer kiszélesítését is felidézte, hozzátéve, "ritkán beszélünk itt eredményekről". A 40 év alattiak 75 százalékának van saját otthona - állította.

Végezetül a bakui gazdasági fórum is szóba került, Orbán Viktor erről azt mondta, hogy az elmúlt 20-30 évben Magyarország elfoglalta a helyét a nyugati világban, de "ezen túl vagyunk", így most már alapvetően gazdasági szempontú megközelítéseket kell alkalmazni. Ezért minden bezárkózás, blokkosodás ellentétes a magyar érdekekkel. Egy százmilliós piac esetén meg tudnánk engedni magunknak a bezárkózást, de 10 milliós országnak erre nincs lehetősége. A keleti országokkal való gazdasági együttműködés ezért "elengedhetetlen" Magyarországnak - vélekedett.