Amióta Németország újraegyesítése lezajlott, két különösen szörnyű esztendőt produkált a német válogatott: 2018-ban 4 győzelmet, 3 döntetlent és 6 vereséget, míg az idén 3 győzelmet, 2 döntetlent és 6 vereséget számlált. Az ez évi, meccsenkénti egypontos középértéknél rosszabbat legutóbb 67 esztendeje ért el a Nationalmannschaft: 1956-ban 0,88 pontos átlaga volt.
Ha már pontátlag: a hamar menesztett Hansi Flick szövetségi kapitány 25 meccsen 1,72-es középértéket ért el. Ez a második legrosszabb a német futball történetében az 1998 októberétől a 2000-es Európa-bajnokság kudarcáig hivatalban lévő Erich Ribbeck 1,50-es átlaga után.
A „hamar menesztetthez” annyit: Otto Nerz 12, Sepp Herberger 28, Helmut Schön 14, Jupp Derwall és Franz Beckenbauer 6–6, Berti Vogts 8, Ribbeck 2, Rudi Völler 4, Jürgen Klinsmann 2, Joachim Löw 15, Hansi Flick 2 évig volt hivatalban. Vagyis 1926-tól – a nemrégiben beiktatott Julian Nagelsnann-nal együtt – 12 német kapitány volt-van.
Nagelsmann legutóbb azt mondta: „Az edzéseken, úgy tűnik, teljes az egység. Aztán a meccseken magányos harcosokat látni.”
Az utóbbi hat esztendő keserveit fokozta a 2018-as és a 2022-es kiesés – már a csoportmeccsek befejeztével – a világbajnokságon, valamint a 2021-es Eb-búcsú a legjobb 16 között. Az együttes ez idő alatt 70 meccsből csupán 32-t nyert meg, egyaránt 19-et döntetlennel, illetve vereséggel zárt.
A németek úgy vélik: erre a 19-re szinte reménytelen lapot húzni.
Ezért aztán a kontinenstorna rendező országában kevésbé várják a jövő évi Európa-bajnokságot, mint Magyarországon, noha az Eb-t a 2006-os vb kilenc helyszínén, Berlinben, Dortmundban, Frankfurtban, Gelsenkirchenben, Hamburgban, Kölnben, Lipcsében, Münchenben, Stuttgartban, valamint a tizenhét éve kimaradt, de az 1974-es világ- és 1988-as Európa-bajnokságon egyaránt számba vett Düsseldorfban tartják.
S a ma este hatkor kezdődő hamburgi sorsolás előtt a házigazdák nem azt emlegetik, hogy Németország az Eb-história legsikeresebb csapata három aranyéremmel, további három döntővel és ismét csak három elődöntős szerepléssel – valamint a legtöbb (17-ből 14) részvétellel –, hanem azt, hogy a vendéglátók legjobbjai az idén kapott 22 gólnál csak ötször szedtek be többet a német válogatott 115 éves történetében.
Nem fogják elhinni, mikor került a legtöbbször a német kapuba a labda: 1954-ben. A berni csoda, az NSZK–Magyarország vb-döntő esztendejében. Akkor 26-szor zörgött a német háló; igaz, a vb csoportmeccsén nyolcat varrtak be Heinz Kwiatkowski kapusnak honfitársaink. De bár Fritz Walter és társai nyertek volna 8:3-ra először, s 3:2-re a magyar csapat a döntőben!
A németek azzal sem tudnak megbirkózni – még felfogniuk is nehéz volt –, hogy az idén júniusban az ezredik mérkőzéséhez érkező, s azon az ukránok ellen Brémában épphogy 3-3-ra egyenlítő válogatottjuk a világranglista 16. helyére zuhant. A FIFA-lajstrom alapján az eddigi 21 biztos résztvevő így sorakozik: Franciaország (2.), Anglia (3.), Belgium (4.), Hollandia (6.), Portugália (7.), Spanyolország (8.), Olaszország (9.), Horvátország (10.), Németország (16.), Svájc (18.), Dánia (19.), Ausztria (24.), Magyarország (27.), Szerbia (34.), Skócia (36.), Törökország (37.), Csehország (39.), Románia (43.), Szlovákia (45.), Szlovénia (54.), Albánia (62.).
Ebből kitetszik: a magyar csapat a világszövetség rangsora szerint a 13. az Eb eddigi 21-es mezőnyében.
Legyen szerencsés az a 13-as…
A kalapok beosztása
1. kalap: Németország (házigazda), Portugália, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Anglia
2. kalap: MAGYARORSZÁG, Dánia, Albánia, Törökország, Románia, Ausztria
3. kalap: Skócia, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Hollandia, Horvátország
4. kalap: Szerbia, Olaszország (címvédő), Svájc, a 3 pótselejtezőről kijutó válogatott