„Rendeltem egy vécékefét Kínából, csak azért, hogy legyen mire várnom.” – ez a mondat jól írja le Babarczy Eszter legújabb könyvének hangulatát. A Néhány szabály a boldogsághoz két jól elkülöníthető novellacikluson – ha úgy tetszik miniatűr sorsregényen – keresztül mutat be három női életutat.
Babarczy Eszter könyve címében a boldogsághoz ígér szabályokat, de aki kicsit is ismeri a szerzőt és munkásságát, az nem veszi készpénznek a borítón díszelgő feliratot, és Marcos Guinoza borítóképe sem kecsegtet azzal, hogy a művet olvasva valami univerzális boldogság-szabályzattal fogunk találkozni. Néhány éve ugyancsak a Jelenkor kiadónál jelent meg a szerzőtől A mérgezett nő című könyv, mely a nők szereplehetőségeiről és szerepkényszereiről szól, ehhez hasonló a mostani kötet is.
A Néhány szabály a boldogsághoz első része A változás kora címet viseli, mely egy ötvenes nő léttapasztalatát tárja elénk: a láthatatlanságot, az elértéktelenedést. Mindezt a szerző raklapnyi iróniával és szarkasztikus humorral fűszerezi. Mit csinál a Tinderen egy ötvenéves? Öngyilkos lehet-e egy jógatanár? – a novellaciklus magyarországi körülmények közé helyezi az egyedülálló, középkorú nőt, akinek világán érzékelhetők a karanténidőszak nyomai: a virtuális térbe terelődött mindennapok, a közösségi média hamis képei nyomán kialakuló önbizalomhiány, az elmagányosodás. A változás kora önmagában egy keserédesen szórakoztató szöveg, melyben helyet kapnak olyan mérhetetlenül fontos kérdések, amikre a fiatalságot és a tökéletességet idealizáló világunk általában föl sem mer tenni.
„Ki vagyok én, ha már nem látnak kívánatos nőnek?” – ezen morfondírozik a főhős, aki röviden arra jut, hogy egy nő egyszerűen kiöregszik abból, amit a világ megbecsül benne. De akkor mi marad? – nagyjából e köré az értékkeresgélés köré épül a novellaciklus is.
Míg a kötet első szakasza egyszereplős, addig a Mi ketten – alcímében rasszista történet – két nő belső monológjai nyomán bomlik ki. A történet szerint a budapesti értelmiségi Emma egy vidéki roma családot támogat, mindent megad, hogy két lány normális körülmények között tanulhasson, majd dolgozhasson, hogy elkerüljenek a cigánysorról. Az egyik lány eltűnik, így Emma minden figyelmét az általa jobban is szeretett Dalmának szentelheti.
Ebben a ciklusban is a szerepek kérdése van fókuszban: az értelmiségi felvállalt félig társadalmi, félig anyaszerepe, aki támogatja a romafelzárkóztatást, és a cigánylány, Dalma valahol determinált szerepe, amiből nem tud kilépni.
A Mi ketten jól dramatizált szövegegyüttes, amely a kötet első szakaszához hasonlóan fontos, hazánkra érvényes kérdéseket feszeget: mikor kell segíteni, mikor lehet segíteni, tudunk-e egyáltalán távolságot tartani attól, aki megszeretünk? Emma kisebb vagyont költ az általa felkarolt Dalmára, aki tengernyi hálája közepette csak újra és újra kérni tud. Babarczy Eszter szövege nyelvileg is rettentő izgalmas, a két nő akaratlanul elbeszél egymás mellett. A Mi ketten rávilágít: a társadalmi különbségek áthidalásához és a romaintegrációhoz nem elég a pénz, amíg a segítő és a segített ennyire más valóságban léteznek, addig semmi esély a közeledéshez.
Infó
Babarczy Eszter: Néhány szabály a boldogsághoz
Jelenkor Kiadó, 2023.
