ellenzék;Állami Számvevőszék;CÖF;megafon;kampánypénzek;

Az Állami Számvevőszék szerint a CÖF-nél és a Megafonnál teljesen rendben van az, amiért az ellenzéki pártokat több száz millióra bírságolják

Enyhe kettős mérce tűnik fel a láthatáron.

Mint beszámoltunk róla, a Fidesz által kézivezérelt Állami Számvevőszék (ÁSZ) december 5-én postázta az előző választáson együtt induló hat ellenzéki pártnak a 2022-es országgyűlési választások külföldi támogatásainak ügyében indított vizsgálatának előzetes jelentését. Eszerint az első körben megvizsgált 261 milliós támogatásrészt illegálisnak találták, ezért annak teljes összegét kirónák büntetésként. A hvg.hu most átnézte a jelentést, és abból egyebek közt az derült ki, hogy a testület és a következetesség köszönőviszonyban sincsenek egymással.

A portál felhívja a figyelmet, hogy azért még csak 261 milliónyi „tiltott” kampánytámogatást állapított meg az ÁSZ, mert egy további, 1,4 milliárdos összeg jogszerű felhasználását még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálja. Vagyis a büntetés végleges összege ennél jóval magasabb is lehet.

A lap szerint a mintegy 70 oldalas, de változó hosszúságú dokumentumokról elmondható, hogy az első 27 oldaluk minden pártnál ugyanaz. Ebben egyebek között található egy meglehetősen gyermeteg illusztráció, amely a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz jutott 1,68 milliárdos összeget egy jéghegyként ábrázolja.

A legérdekesebb rész az, amikor az ÁSZ a választási eljárásról szóló törvény kapcsán azzal érvel, hogy az „nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint csak a pártok tevékenysége minősülhet kampánytevékenységnek, továbbá annak iránya is irreleváns, a vonatkozó joggyakorlat szerint a negatív kampányt is kampánynak kell tekinteni.”

Vagyis ezzel az ÁSZ bár lényegében maga ismerte el, hogy az olyan, fideszes álcivil revolverképződmények, mint a CÖF, vagy a teljesen átláthatatlan finanszírozású Megafon bizony kampánytevékenységet folytattak, amikor a Fidesz ellenfeleinek lejáratásában mesterkedtek. Ezt azonban az ÁSZ persze nem vizsgálta. A jelentés későbbi részében ezt azzal magyarázták, hogy „alapjog a véleménynyilvánítás szabadsága, ebből következően pedig a választási kampányban kampánytevékenységet folytató jogi személy még nem feltétlen valósít meg egyidejűleg tiltott párttámogatást is.” Hogy Márki-Zayék esetében miért nem ugyanezt a logikát alkalmazták, azt azzal indokolták, a hódmezővásárhelyi polgármester amellett, hogy az MMM vezetője, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje is volt egyben. A kettő szerintük nem választható ketté - csakhogy ez az okfejtés bár logikus, jogilag az égvilágon semmi nem támasztja alá - jegyzi meg a hvg.hu.

A lap szerint az ÁSZ ezen szereptévesztése az illegálisnak mondott kampánypénz összegének elosztásánál is megfigyelhető. A bünetést ugyanis úgy osztották hat egyenlő részére, hogy korábban maguk ismerték el: a közös kampányra fordított MMM-es pénz „hatását" lehetetlen lebontani a hat pártra.