Figyelemre méltó teljesítmény, ha egy ország az inflációt nem egészen egy esztendő alatt a harmadára zsugorítja. Magyarország, legalábbis a KSH novemberről szóló adatainak tanúsága szerint ezzel dicskedhet. A 7,9 százalékosra leszorított drágulás azonban így is jó kétszerese az Európai Unió átlagának. Ezzel az inflációs adattal ráadásul nem csak az a baj, hogy bizonyossá vált: a 2023-as esztendő átlagos pénzromlási üteme 18 százalék körül alakulhat - ami aligha felejthető gondokat okozott és okoz a családoknak -, hanem az is, hogy megbízhatósága megkérdőjelezhető.
A KSH-tól független statisztikusoknak és az EU szakértőinek komoly kétségei vannak az adatok megbízhatóságát illetően, szerintük ez a 7,9 százalék valójában inkább 9 százalék. Adódik a kérdés: ha az Eurostattal megindult eszmecsere folytán beigazolódik a torzítás ténye, akkor kinek is állt érdekében szebbé színezni a bizonyítványt. A hitelminősítők véleményére aligha voltak tekintettel, hiszen az S&P éppen a múlt héten erősítette meg befektetésre ajánlott adósbesorolásunkat, stabil kilátásokkal.
„Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok” - tulajdonították a kijelentést Winston Churchill egykori brit miniszterelnöknek, de kiderült, hogy ilyesmit soha nem mondott, sőt még Joseph Goebbels is gyanúba keveredett, ám a náci, német birodalom zavaros gazdasági folyamatai ellenére nem a propagandaminiszter volt a szerző. Egy bizonyos, ha a 7,9 százalék nem annyi, akkor „felülről” érkezhetett a korántsem megtisztelő kérés. Sík Endre szociológus, aki maga is dolgozott a KSH-ban, az ilyesmiről így vélekedett: „Ezek a mondások igazságtalanok a számokkal szemben, amik sosem hazudnak, de amelyekkel persze vissza lehet élni. Mindenkinek, aki számokkal dolgozik, kutyakötelessége, hogy ezt a lehető legnagyobb megbízhatósággal és tisztességgel tegye. (...) Az egy egészen más kérdés, hogy jól tudom, milyen könnyű a számokkal tudatosan visszaélni vagy öntudattalanul hibázni.”