Ritka eseménynek lehetett résztvevője a múlt héten a tudomány magyar közönsége. Az élettani vagy orvosi, illetve a fizikai Nobel-díjjal kitüntetettek stockholmi fellépésén elhangzott öt előadásból kettőnek magyar volt az előadója.
Mind az öt nagyszerű előadás volt. A díjazott eredményeknek a javarészt fiatalokból verbuvált közönséget megszólító, mégis szakszerű bemutatása közben markáns személyiségként ismertük meg az amerikai orvos Drew Weissmant és a két francia lézerkutatót, az Oregonban dolgozó Pierre Agostinit és a Lundban működő Anne L’Huilliert is. A két magyar tudós köztük önálló csoportot alkotott. Ők - tudományos kiválóságuk lenyűgöző dokumentálásán túl - az emberiség legégetőbb gondjaira megoldásokkal reagálni képes tudományos kutatás vízióját hangos tudatossággal képviselő értelmiségiként is megnyilvánultak.
A díj elismerte Karikó Katalin nélkülözhetetlen közreműködését a közelmúlt világjárványának megfékezésében. A sikerét követő fejlesztési hullám népbetegségek sokaságára hordozza az eredményes kezelés reményét. Minden akadályon túllépő kitartása, hite egy új elveken alapuló oltóanyagcsalád megvalósíthatóságában csodálatos önéletrajzi könyvéből is ismert lehet.
Részletesebben (szakmai közelsége okán is) arról szeretnék számot adni, milyen visszhangot keltett bennem Krausz Ferenc előadása. A szerkezete eltért a többi előadóétól: nagyjából 35 perces előadásának ötödét arra szánta, hogy szenvedélyesen bemutassa a rákos, az érrendszeri és egyéb, évente sok milliónyi áldozatot szedő betegségek új, korai diagnosztikai eljárásáról meglévő vízióját. Az eljárás várt előnyei között hangsúlyt adott olcsóságának, ami a tömeges alkalmazást majdan a világ szegény régióiban is elérhetővé teszi.
Az előadásból kiderült: az elektronok atomokon belüli mozgásának követésében elért világraszóló sikereit szeretné átvinni a vércseppek molekuláin belüli elektronmozgásoknak az egészséges és a beteg szervezetet jellemző megkülönböztetésére. Víziója szerint e vizsgálatoknak köszönhetően a diagnózis évekkel megelőzheti majd a megbetegedés durva jelentkezését.
Krausz professzor tervei megvalósításához az egész világot átfogó együttműködést remél a jelenlegi és a jövő kutató generációval. Az együttműködésbe várt partnerek körét egyértelműen, minden politikai egyensúlyozgatás nélkül jelölte ki, amikor előadása zárásául egy ukrán diák képét vetítette ki reménybeli résztvevőként. A fiatal iskolája a Dnyipro partján, egy frontvonalban lévő városban van.
A magyar fizikusok jó néhány éve ismerik Krausz professzor teveit. Munkája iránti tisztelettel, ám a kitűzött cél elérhetőségét illetően a kötelező tudományos szkepszissel kértük fel jó 4-5 éve, hogy mutassa be elképzeléseit az MTA Fizikai Osztályának fórumán. Ő magától értetődő természetességgel vállalta a párbeszédet. Az a vélekedés alakult ki a résztvevők többségében, hogy a siker esélyét tekintve nagy kockázattal járnak a tervei, de a munka előrehaladását vagy megakadását a tudományos közösségnek folyamatosan követnie kell.
Szakmai hitelét a Nobel-díj elnyerése a kutatók körén túl is sokszorosára növelte.
Meglepett örömmel fogadtam, hogy kutatásait önálló intézet létrehozásával támogatja a magyar állam. A díjátadón elhangzott, szenvedélyes és egyben kristálytiszta érvelésű előadása hallatán nem nehéz elképzelni, mennyire meggyőző hatású lehetett előterjesztése az őt fogadó politikusokra.
A világot jobbá tenni kívánó kutatásai megérdemlik a váratlan, enyhe változást országunk mindenkori politikai vezetésének a tudományos kutatásokat hagyományosan mostohán kezelő gyakorlatában. A politikusokat e döntésre ösztönző szándék másodlagos. A projekt sikeres előrehaladása esetén is sok éves, kemény kutató munkával lehet eljutni odáig, hogy megkezdődhet a kiterjedt alkalmazáshoz szükséges fejlesztések sok évtizedet átfogó folyamata.
Karikó és Krausz professzoroknak a tudományos kutatásról alkotott felfogását múlt heti előadásukból megismerve elkerülhetetlenül felidéződik Szilárdnak, Tellernek, Wignernek és Neumann-nak a világ sorsáért viselt, regényeket, filmeket ihlető küldetéstudata.
Lehet, hogy tényleg létezik a tudomány művelésének jellegzetes magyar módja?
—
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
