Európai Unió;szegénység;lakossági fogyasztás;Eurostat;

Eurostat: Magyarország az EU második legszegényebb országa, tavaly egyedül a bolgárok éltek rosszabbul nálunk

Románia már fényévekkel előttünk áll, és fennáll a veszély, hogy az idén már bolgárok is előznek.

A magyar lakosság tavaly az uniós átlag 71 százalékát költötte áruk és szolgáltatások vásárlására, vagyis a fogyasztásra. Ez a második legrosszabb adat az EU-ban, vagyis magyarok az uniós polgárok között a második legszegényebbek. Legalábbis a 2022-es, most frissített adatok szerint. Tavaly egyedül a bolgárok éltek rosszabbul a magyaroknál, ott az uniós átlag 69 százaléka tudták egyéni fogyasztásra költeni. A bolgárok nagyot hajráztak 2021-hez képest, mert akkor az ő adatuk 65 százalék volt.

Mostantól valós a veszély, hogy az idén már bolgárok is megelőznek minket.

A magyar adat egy százalékpontot javult 2021-hez képest (már akkor is ez volt a második leggyengébb adat), ám az idén az unióban rekordmagas magyar infláció miatt összeomlott a magyar lakosság fogyasztása, a kiskereskedelem forgalma ugyanis 10 százalékkal csökkent. Ilyen erőteljes inflációs és fogyasztási sokkot az idén az EU más országaiban nem tapasztaltunk, így reális annak az esélye, hogy a 2023-as adatok alapján az utolsó helyre kerülünk, ám ez leghamarabb fél év múlva derülhet ki.

A jólét, illetve a szegénység mérésére a közgazdászok, szociológusok több módszert is alkalmaznak, ezek közül az egyéni fogyasztás mérése az egyik legjobban használható mutató. Ráadásul az Eurostat az uniós országok fogyasztási adatait vásárlóerőparitáson számolja, amely kiegyensúlyozza az árfolyamkülönbségből és az eltérő árszínvonalból fakadó eltéréseket, vagyis a tényleges fogyasztást mérik.

Az Eurostat számításai szerint 2022-ben Luxemburgban volt a legmagasabb az egy főre jutó fogyasztás, itt az EU átlagának 138 százalékát költötték magukra a polgárok, őket követte az általunk utolérni kívánt Ausztria és Németország. 

E két országban az uniós átlag 118 százalékát költötték fogyasztásra. Az alsóházban a már említett Bulgária található az uniós átlag 69 százalékával, második legszegényebb ország Magyarország lett az uniós fogyasztás 71 százalékával, majd alulról a harmadik leggyengébb adatot Horvátországban és Lettországban mérték 76-76 százalékkal.

Románia már fényévekre van a magyar fogyasztási adatoktól. 

Ott a tavalyi adatok alapján az uniós átlag 86 százalékát költötték el, ami már nincs is egy ligában a magyar 71 százalékos adattal. Románia gazdasága az elmúlt években erőteljes felzárkozást mutatott, ez érzékelhető a román fogyasztási adatokon is. Az országban idén is lényegesen alacsonyabb volt az infláció, de gazdasága is gyorsabban növekszik a magyarnál. A gyors fogyasztásnövekedésben komoly szerepet játszik, hogy a nagyszámú román vendégmunkások hazautalják jövdelmüket - jelzik a kutatók.

Az Orbán-kormány célkitűzése szerint 2030-ra hazánknak Európa öt legélhetőbb országa közé kell tartoznia, erről 2018-ben beszélt először Orbán Viktor miniszterelnök, aki ezt kijelentést azóta többször megismételte. A másik célkitűzés az volt, hogy erre az időpontra érje el a magyar gazdaság Ausztria fejlettségének 90 százalékát. Bár az egy főre jutó GDP adatokban egy kicsit jobban állunk, a fogyasztási adatok látva a kormány célkitűzése teljesen irreális. A jelenlegi felzárkózási szintet tartva közel 50 év alatt érhetnénk utol Ausztriát. Egy fokkal reálisabb cél lenne a román gazdaság fejlettségének megközelítése, ám ehhez is komoly erőfeszítéseket kellene tennie a magyar gazdaságpolitikának. 

Néhány uniós ország átlagfogyasztási adatai egy főre lebontva 2022-ben (Az értékek százalékban értendők)

Luxemburg 138

Németország 118

Ausztria 118

EU 100

Litvánia 94

Lengyelország 87

Portugália 87

Szlovénia 87

Spanyolország 86

Románia 86

Csehország 83

Szlovákia 77

Horvátország 76

Lettország 76

Magyarország 71

Bulgária 69

Forrás: Eurostat