Évente 2-2,5 millió fenyőfát öltöztetünk ünnepi díszbe otthonainkban. A műfenyő használata kétségkívül sokkal kényelmesebb: egyszer kell megvásárolni, és utána évtizedeken keresztül használhatjuk dekorációs célra. Azonban ahogy arra Ürge-Vorsatz Diána klímakutató a Facebook-oldalán felhívta a figyelmet, a műanyag nemcsak hogy nem bomlik el, de nem újrahasznosítható hulladék, szeméthegyeket hagy a gyerekeinkre, sőt már használata során is hihetetlen mennyiségben szennyezi a szervezetünket mikroműanyagokkal. Ezzel szemben az élő fa vásárlásával támogatjuk a biogazdaság erősítését, a természet és a talajok, a biodiverzitás helyreállítását, a klíma helyi és országos szabályozását, valamint a csapadék jobb tárolását a talajainkban. A klímakutató szerint minél nagyobb élő karácsonyfát vásárolunk, annál több jót teszünk a környezetünkért.
A fővárosban és a városokban - annak ellenére, hogy ez az egyik legdrágább - a nordmann fenyő a legkedveltebb, nagyjából a vásárlók 70 százaléka ezt a fajtát keresi, a lucfenyőhöz inkább a kisebb településeken ragaszkodnak – tudtuk meg Bogár Lászlótól, a Praktikus Kft. egyik tulajdonosától. A cég fenyőfa-nagykereskedelemmel foglalkozik már húsz éve, több tízezer darabot értékesítenek minden évben, így átfogó képpel rendelkeznek a hazai piacról. Dán exportból származik a fenyőfák nagyjából fele, mert a hazai termelés nem képes kielégíteni a lakossági igényeket, amelyek érdekes módon a koronavírus-járvány idején megnőttek. A cégtulajdonos szerint ennek az volt a magyarázata, hogy mivel nem lehetett utazni, mindenki otthon maradt karácsonykor, és olyanok is állítottak fát, akik más években nem szoktak. A legkeresettebbek a két méter körüli, vágott fák, a gyökeres példányokra elenyésző az igény.
Bogár László szerint a legkörnyezettudatosabb döntés a vágott fenyőfa vásárlása.
Hazánkban főleg Vas, Zala és Somogy megyében foglalkoznak a termesztéssel. Azt is elmondta, hogy teljesen felesleges az utolsó pillanatra hagyni a beszerzést, ugyanis az összes fát egy időben vágják ki, és amíg kint, a szabadban vannak, addig semmi bajuk nem lesz, nem fonnyadnak, nem hullajtják le a tűleveleiket. Tehát ha van lehetőségünk szabadban tárolni, nyugodtan vegyük meg a fát minél előbb, ráadásul így még nagyobb a választék is, mint az ünnep előtti utolsó rohamkor. Csak a fűtött szobában kezdődik meg a hanyatlási folyamat, ez ellen viszont nem sok mindent tehetünk. Vízbe állítani felesleges a kivágott fát, hiszen nincsenek gyökerei, a törzsén keresztül pedig nem képes vizet felszívni. Annyit tehetünk, hogy lehetőség szerint a fűtűtesttől minél távolabb állítsuk fel.
Bár nehéz elfogadni, de a karácsonyra nevelt fenyőfa tulajdonképpen ugyanolyan mezőgazdasági termény, mint például a sárgarépa vagy a búza, amit azzal a céllal ültetünk, hogy aztán betakarítsuk és elfogyasszuk – nyilatkozta lapunknak Tóth Ferenc, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatója. A fákhoz viszont érzelmek fűznek bennünket, hiszen több évig tart, mire elérik a megfelelő méretet, ezért talán lelki okai lehetnek annak, ha valaki nem szívesen vásárol meg egy kivágott fát. „Teljesen mindegy, hogy töves vagy vágott fenyőfát állít valaki, ha igazán környezettudatosan gondolkodik, akkor gondoskodnia kell a fa sorsáról az ünnep után is” – tette hozzá a kutató. A töves fát ki kell ültetni vagy elajándékozni, a vágott fenyőt pedig komposztálhatjuk vagy eltüzelhetjük, ha van erre lehetőségünk.
A rendszerváltás előtt az árusok mérőszalaggal egyenként lemérték a kiválasztott fát, és az árakat cm-re adták meg, de ez már rég a múlté. Manapság nem méregetnek, a hasonló méretű fák ára egységes, de a különösen szép, dús példányok árát egyedileg állapítják meg az árusok. Óriási eltérések lehetnek az elárusítóhelyek között, az út mentén és a nagyáruházak parkolóiban jellemzően drágábbak a fák, a legkedvezőbb árakkal a kertészetekben, barkácsáruházakban találkozhatunk. Ráadásul ezek nagy része akciókat is hirdet, a megvásárolt fenyőfa mellé ajándékutalványt adnak, amit később levásárolhatunk az üzletben, illetve van már lehetőség töves fa kölcsönzésére is.
Egy 100-150 cm-es lucfenyő már 3000-4000 forintért is kapható, a nordmann és az ezüstfenyő ugyanebben a méretben minimum 8-10 ezer forint. A 150-200 cm-es lucfenyő legalacsonyabb ára 6000-8000 forint, a nordmanné 15-20 ezer forint, az ezüstfenyőé 13-15 ezer forint. Egy plafonig érő fáért legalább 50 ezer forintot kell fizetni, de egy pazar, kivételesen szép fenyőért akár 100 ezer forintot is elkérhetnek.
Idén 6000-8000 forint körül lesz a nordmann fenyő métere