Vádat emeltek a két mozdonyvezető ellen, akik miatt tavaly nyáron két vonat összeütközött a balatonfüredi vasútvonalon. A balesetben három utas megsérült. A vádirat szerint az egyik mozdonyvezető 2022. július 11-én kora délután egy villany vontatójárművel a tiltó jelzés és a forgalmi szolgálattevő engedélye nélkül kezdett tolatásba a balatonfüredi vonalon. Éppen akkor érkezett meg a Budapest felől Balatonfüredre tartó személyvonat, amelynek vezetője a szerelvénnyel óránkénti 40 kilométeres sebességkorlátozást figyelmen kívül hagyva 77 kilométer/órás sebességgel haladt. Mindkét mozdonyvezető észlelte az azonos vágányon felé tartó másik mozdonyt, és próbálták elkerüli a balesetet. A tolató mozdony 27 éves vezetője abbahagyta a tolatást és az ellenkező irányba indult, míg a személyvonat 37 éves vezetője is hangjelzést adott és vészfékezett, ám a szerelvény ennek ellenére utolérte a tolatásból menekülőre váltó mozdonyt, és összeütköztek.
Az ütközés következtében a személyvonat két utasa töréses, egy utasa könnyebb sérülést szenvedett. A vádirat szerint a baleset egyrészt a szabálytalan tolatás, másrészt a személyvonat sebességtúllépése miatt következett be; a sebességkorlátozás betartása mellett a személyvonat vészfékezés nélkül is meg tudott volna állni és el tudta volna kerülni az ütközést. Az ügyészség a mozdonyvezetők ellen a vasúti közlekedés súlyos egészségromlást okozó veszélyeztetésének vétsége miatt emelt vádat, és indítványozta a pénzbüntetés kiszabását és a vasúti járművezetéstől való eltiltást.
„Jelen esetben az egyik mozdonyvezető túlzottan magabiztos volt, a másik pedig figyelmetlen, és ennek a két szabálytalanságnak az egyidejűsége vezetett a balesethez” – nyilatkozta lapunknak Andó Gergely közlekedési szakújságíró. „A bejárati jelző 40-es haladási engedélyt adott, ennek a korlátozásnak nem az az oka, hogy a pálya nem bírja a magasabb sebességet, hanem a váltón nem lehet ennél gyorsabban áthaladni, és a mozdonyvezető úgy gondolta, hogy mivel a jelző és a váltó között van pár száz méter, addigra le is fog lassítani. Néhány mozdonyvezető ugyanis úgy hozza be a késést, vagy úgy optimalizál, hogy nem rögtön a jelzőnél csökkenti a sebességet. Most is ez volt a terv, elkezdett fékezni a mozdonyvezető, csak közben szembetalálta magát egy másik mozdonnyal.” Andó Gergely szerint a két mozdonyvezetőn kívül más nem volt felelős a balesetben, az kizárólag az ő szabálytalan magatartásuk okán következett be. Hozzátette: a biztonság érdekében úgynevezett vonatbefolyásoló rendszer működik, ezt azonban Magyarországon szinte csak azokon a pályaszakaszokon építették ki eddig, ahol 100 km/óra feletti a megengedett sebesség. Emlékeztetett arra, hogy november 15-én Sáp és Báránd állomás között történt egy súlyos vonatszerencsétlenség, amikor egy magánvasút tehervonata nem állt meg a tilos jelzésnél, és szemből belerohant egy személyvonatba. Azon a szakaszon például nincs semmiféle vonatbefolyásoló rendszer. De mint Andó Gergely kifejtette, önmagában a vonatbefolyásolás sem akadályozza meg a mozdonyvezetőt abban, hogy átlépje a megengedett sebességet. Ez a berendezés arra képes, hogy ha a mozdonyvezető vörös jelző mellett halad el, akkor megállítja a vonatot.