Hosszú ideig folyt a találgatás, hogy a válságállónak nem mondható magyar gazdaság jövőjét - természetesen Orbán Viktor kormányfő iránymutatása mellett - ki határozza meg. Leghűségesebb fegyverhordozója, Varga Mihály pénzügyminiszter vagy az unortodoxiával kacérkodó Matolcsy György MNB-elnök?
Mára eldőlt: egyikük sem. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kiütéssel győzött Vargával szemben, így Matolcsyval ketten maradtak a ringben. A jegybank volt alelnöke pedig nyerésre áll egykori főnökével szemben, aki eddig jól állta a sarat, ami dicséretes, mert a miniszter - a kormány nevében - új rendeletével az MNB törvényben rögzített feladatait orozza el. A jegybank mintha kissé megijedt volna a reá mért ütésektől, most eljátssza, hogy mindennek csak külső szemlélője. "Az MNB nem vesz rész gazdaságpolitikai csatározásokban, csakis a törvényi céljainak teljesítésére és az infláció tartós letörésére koncentrál, még akkor is, ha a gazdaságfejlesztési politika egyes döntései rontják a jegybanki eszközök hatékonyságát, ezáltal a jegybanki mandátum függetlenségét és nemzetgazdasági céljainak mielőbbi elérését" - közölték.
Aligha vitatható, hogy az MNB a pénzstabilitás ura kamatpolitikájával, amely a piaci szereplőkre bízza, mikor érdemes megtakarítani, s mikor fogyasztani, beruházni. A kormány (megszemélyesítője Nagy Márton) azonban gorombán beavatkozik ebbe a rendszerbe. Úgy módosították a betétstoprendeletet, hogy az elvegye a gazdaság szereplőinek kedvét attól, hogy az MNB-nél tartsák a pénzüket. Helyette költekezzenek. Azonban, "amíg infláció van, addig nem lesz fogyasztás. Amíg nincs fogyasztás, addig a beruházások sem indulnak újra. (...) A hazai fogyasztás tartós emeléséhez az infláció leszorítására van szükség, ami a bérek vásárlóértékének emelkedésén keresztül tudja megalapozni a fogyasztás helyreállását. A fogyasztásra a jövedelmek vásárlóértéke sokkal erősebben hat, mint a reálkamatok" - írták az MNB szakértői. Érveik meggyőzőek, de Nagy Mártont ez aligha hatja meg.