A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet, ami az országosan egységes, új vízdíjakat tartalmazza 2024. január 1-től a nem lakossági kör számára. Nettó 576 forint lesz köbméterenként a fogyasztásarányos ivóvíz díja, mellette 881 forint lesz a szennyvízelvezetés díja. Ezek mellett alkalmaznak egy alapdíjat is, amely az átfolyási átmérőtől függően az ivóvíz esetén havonta 841 forint és 609 ezer forint között, a szennyvíz esetén havi 1661 forint és 1 millió 204 ezer forint között alakulhat.
Egyértelmű fordulópontnak tekintjük a rendelet megjelenését – nyilatkozta lapunknak Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) elnöke, aki utalt arra, hogy utoljára 11 éve, 2012-ben változtak a nem lakossági víz- és csatornadíjak. A szolgáltatócégek a változatlan ár miatt az elmúlt közel egy évtizedben folyamatos gazdasági présben működtek elsősorban az infláció, és a bérek emelkedése miatt. Ezt az energiaárak nagyon jelentős emelkedése tette végül elviselhetetlenné. Ezek hatására nagyon nehezen fenntartható működésűvé vált a víziközmű-szolgáltatás – mondta el a szakember. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy ebben az évben a központi költségvetés 150 milliárd forinttal támogatta az ágazatot, pusztán azért, hogy a víz- és csatornaszolgáltatás fennmaradjon. A mostani díjrendezés nem oldja meg az ágazat összesen gondját, de biztosítja a vízi-közműszolgáltatók hatékony és fenntartható működését – tette hozzá Kurdi Viktor.
Az említett állami pénzinjekció jól mutatja, hogy amennyiben nem jelentős költségvetési forrásból szeretnék ezeket a szolgáltatásokat működtetni, akkor hozzá kell nyúlni a díjakhoz. Tavasszal egy Kormányinfón Gulyás Gergely a miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról, hogy egységes víz-és csatornadíjak bevezetését fontolgatják. Jelenleg több mint 900 féle díj van érvényben a nem lakossági kategóriában. Kurdi Viktor logikus lépésnek tartja, hogy ebben egységes rend alakuljon ki, ahogyan ez megtörténik majd január elsejétől. A MaVíz elnöke elismerte, hogy első hallásra ugyan magasnak tűnnek a jövőre életbe lépő díjak, mégis találhatóak olyan települések az országban, ahol januártól olcsóbb lesz a szolgáltatások igénybevétele.
Ha a fogyasztói árindex 11 év alatt bekövetkezett változásának értékét rászorozzuk a 2011-es víz- és csatornadíjakra, akkor hozzávetőlegesen azok az árak jönnek ki, amiket 2024. január elsejétől bevezetnek – jelentette ki Kurdi Viktor, aki szerint ebben az értelemben nagy meglepetés nem érhetett senkit. A megnövekedő árbevétel különböző módon érinti jövőre a vízi-közmű cégeket, amelyeknek adottságai sok esetben jelentősen különböznek egymástól. Éppen ezért jön létre egy kiegyenlítő alap. Lesznek befizetők, és lesznek olyan cégek, amelyek innen kompenzációra számíthatnak. Az ok egyszerű: az egységesített díjak bevezetése után figyelembe kell venni, hogy az ágazatban működő cégek milyen költségszinten képesek biztosítani a szolgáltatásokat. Ebben egyszerre játszanak szerepet technológai kérdések, domborzati viszonyok továbbá a rendszerek állapota és a hálózati veszteség mértéke.
Az elöregedett infrastruktúra miatt az ivóvíz-hálózatba betáplált vízmennyiség jelentős része elszivárog a rendszerből. Ez Magyarország valamennyi szolgáltató számára kihívás, de korántsem mindegy, hogy mekkora ennek az aránya. Sopronban ez a mutató csupán 10, míg néhány kelet-magyarországi település esetében 40 százalék – tudtuk meg. A hosszú ideje befagyasztott lakossági és nem lakosság víz- és csatornadíjak miatt víziközmű-szolgáltató cégek egyáltalán nem rendelkeztek a rekonstrukcióhoz szükséges forrásokkal. A hamarosan életbe lépő új díjrendszer megteremti a fedezetet az üzemeltetés indokolt költségeire, továbbá részben a felújítások pénzügyi alapjaira – fejezte ki reményét Kurdi Viktor, a MaVíz elnöke.
Ezzel szorosan összefügg, hogy az elmúlt hetekben módosították a vízi-közmű törvényt, és ebbe bekerült, hogy olyan díjrendszert kell működtetni, amely a szolgáltatók indokolt költségeit fedezni tudja. Ennek figyelembe vétele mellett született meg a miniszteri rendelet, ami megnyitja az utat a jelzett rekonstrukciók előtt. A MaVíz becslése szerint ezekre a feladatokra legalább 3 000 milliárd forint szükséges, ami elképzelésük szerint 15 év alatt, 200 milliárdos ütemezésben valósulhatna meg.
A többség állami tulajdonban
Az ország jelenlegi 37 szolgáltatójából 20 vált többségében állami tulajdonúvá azt követően, hogy a kormány tavaly augusztusban integrációs programot hirdetett, ami most december végén lezárul. Három éve még csak 5 állami vízi-közműszolgáltató működött, számuk az integrációs programnak köszönhetően az idén szaporodott fel. Számuk azért sem valószínű, hogy növekedne, mert az ágazatot irányító Energiaügyi Minisztérium jövő évi költségvetésében nem szerepel integrációra fordítható összeg.
