A jövő januárban hivatalba lépő belga soros EU-elnökség napirendre fogja tűzni a Magyarországgal szemben elindított hetes cikkelyes eljárást, de a folyamatot nem kívánja a szankciós szakaszba léptetni – derült ki Willem van de Voorde belga EU-nagykövet keddi sajtótájékoztatóján. A diplomata az elnökségi programról tájékoztatta a brüsszeli újságírókat.
Az eredménytelen tárgyalásokba belefáradt szakértők és politikusok egyre többször felvetik, hogy a hetes cikkelyes procedúrát fel kéne gyorsítani, és a végén megvonni a szavazati jogot az Orbán-kormánytól az EU döntéshozó testületében. A múlt heti csúcstalálkozót követően különösen felerősödtek a budapesti kabinettel szemben erőteljesebb brüsszeli fellépést követelő hangok.
Az évek óta zajló hetes cikkelyes eljárás célja annak megállapítása, hogy Magyarországon súlyosan és tartósan sérülnek-e az Európai Unió alapvető értékei. A vita a kormányokból álló EU Tanácsban zajlik, amely még nem jutott túl a téma megtárgyalásán – és mint a belga diplomata rámutatott – a következő fél évben sem fog ajánlásokat megfogalmazni vagy elgondolkodni esetleges büntetőintézkedéseken.
A Népszava kérdésére Willem van de Voorde viszont nem zárta ki, hogy a jövő júliusban kezdődő féléves magyar uniós elnökség idején Belgium átvehet Magyarországtól egyes jogállamisági dossziékat. – Technikailag lehetséges, hogy egy tagállam felajánlja az EU soros elnökének, hogy összeférhetetlenségi okokból átveszi egy napirendi pont kezelését. Ha ragaszkodunk hozzá, hogy a magyar vagy azt követően a lengyel soros elnökség alatt napirendre kerüljön a hetes cikkelyes eljárás, akkor lehet, hogy az érintett Magyarországnak vagy Lengyelországnak nehéz lenne ezzel a témával foglalkoznia. De még van hat hónapunk, hogy eldöntsük ezt a kérdést – válaszolt a diplomata.
Belgium 2024 januárja és júliusa között áll majd az EU Tanács élén. Feladata lesz, hogy lezárja a még tárgyalás alatt álló közösségi jogszabályokat és előkészítse az év második felében, a magyar soros EU-elnökség idején esedékes intézményi átalakulást, amely a júniusi európai parlamenti választásokkal kezdődik. Az ország uniós nagykövete reméli, hogy a következő hat hónapban sikerül előmozdítani a bővítési folyamatot is, különösen Ukrajnával és Moldovával, miután Orbán Viktor a múlt heti EU-csúcson megakadályozta a csatlakozási tárgyalások megkezdését a két országgal. Willem van de Voorde szerint a magyar kormány megértette, hogy a lehetőségei korlátozottak, amikor a miniszterelnök kiment a teremből, hogy lehetővé tegye a döntést. – Tudjuk, hogy az EU-t sok nemzet alkotja, és a politikai vélemények széles skálája létezik. Közösek az értékeink, közös a szerződésünk és közösek az eljárásaink, és amíg a tagállamok ezt elfogadják, addig együtt tudunk dolgozni – fejtette ki.
