„Elvben az ELTE minden meghirdetett előadása eleve nyilvános, de mi kifejezetten várjuk is az érdeklődő külsősöket” – kezdi Buzási Gábor. A Bölcsészettudományi Kar Ókortudományi Intézetében működő Bibliatudományi program oktatója évek óta szervezi a Biblia értelmezés- és kultúrtörténetéről szóló előadássorozatot, amely Az Írás arcai címet kapta. „Amikor tíz éve elindítottuk ezt az időről időre megszervezett kurzust, az volt a célunk, hogy a meghívott előadók – mindig mások, a legkülönbözőbb tudományágak és egyetemek, kutatóhelyek neves képviselői – a maguk témáján keresztül felmutassák a Biblia egyetemes kulturális értékeit itt az ELTE bölcsészkarán, egy vallási szempontból el nem kötelezett intézményben. A hallgatók közül ez a kurzus csak keveseknek kötelező: azoknak, akik bibliatudományt tanulnak – akár az ilyen nevű minor (kiegészítő) alapképzés formájában, akár a hebraisztika szakon a mesterképzés részeként. Az összes többi hallgató szabadon választhatóként veszi fel ezt az előadássorozatot. Az említett bibliatudományi minorképzés felvételét azoknak a hallgatóknak javasolják – magyarázza –, akiknek ez a kiegészítő stúdium segíti a főszakjukban való tájékozódást. „A Bibliát úgy tanulmányozzuk, mint kultúránk egyik alappillérét. Akár történész lesz valaki, akár irodalmat, filozófiát, művészettörténetet vagy szinte bármi mást tanul, nagy hasznára van ez a tudás.” Ebben a képzésben a hallgatók betekintést nyernek a tág értelemben vett – zsidó és keresztény – Biblia irodalmába, történetébe, vallási világába, és a bibliai nyelveket – héber, arámi, görög, latin – is magas szinten elsajátíthatják. Az Írás arcai előadások a Biblia jelentőségét és hatását mutatják be korokon átívelő módon. És mivel ez nem csak egyetemi hallgatóknak érdekes, online felületeken is hirdetik az előadásokat.
(Itt szerző személyes kitérővel folytatja: mivel maga is a világhálón találta a hirdetést, egy szinte celebnek számító tanár előadására ült be, aki olyan témáról beszélt, ami kíváncsivá tette. Teli is volt a terem. A végén derült ki, hogy szabályos egyetemi kurzuson vesz részt, amikor a kurzust szervező tanár figyelmeztette a hallgatóit, hogy ne feledkezzenek el a beadandóról, azaz a megszabott terjedelemben reflektáljanak az előadásra. Jelen cikk szerzője így tért vissza sok évtized után a bölcsészkarra.)
„A kurzust a hallgatók közül körülbelül negyvenöten vették fel” – folytatja Buzási Gábor. Az előadások helyszíne a Kerényi Károlyról elnevezett száz fős, patinás előadóterem, amely legalább háromnegyedig általában meg is telik. Könnyen kiszámolható, hogy a többi jelenlévő az internetes hirdetésből értesülve érkezett az előadásra, vagyis akár húsz–harminc ember is az „utcáról” jött be. Persze vannak közöttük régi hallgatók is, akik így térnek vissza az egyetem közegébe. Buzási Gábor fontosnak tartotta, hogy az előadássorozatot „élőben” tartsák, a hallgatóság legyen ott a teremben: így az előadót is inspirálja a „terem atmoszférája” és a jelenlévők között is fontos beszélgetések alakulnak ki – már a kérdéseknél és a hozzászólásoknál, de hazafelé menet is.
„A Biblia iránt tehát szemlátomást élénk érdeklődés tapasztalható, és ez – talán hullámzó mértékben – de mindig is így volt: nem csoda, hogy minden korban széles körben olvasták.
A Bibliának örök relevanciája van, bizonyos értelemben megkerülhetetlen: még az államszocializmus hivatalos ateizmusa sem hagyhatta ki az iskolai képzésből,
muszáj volt a történelem és a kultúra fontos forrásaként hivatkozni rá, hasonlóan az antik görög-római irodalomhoz. De a közel-keleti fejlemények – és ezzel a világpolitika – sem érthető annak, aki tájékozatlan a Bibliát illetően. Vannak, akik a Bibliában más vallások szent könyveihez hasonlóan ezoterikus tudások, misztikák forrását látják. A zsidóság számára, mondanunk sem kell, alapvető a Héber Biblia és a rá épülő tradíciók, amelyek iránt az utóbbi évtizedekben Magyarországon is újjáéledő érdeklődésnek lehetünk a tanúi. Természetesen a keresztény egyházak hite szintén a Bibliára – az Ó-és Újszövetségre – épül, és az egyes felekezetek között évszázados, egyes esetekben évezredes, többször igen termékeny viták zajlanak a Biblia helyes értelmezését illetően. Ez mind a bibliatudomány relevanciáját mutatja, amelynek mi az alapvetését adjuk. Az már a hallgatóság személyes döntése, hogy az itt szerzett ismereteket hogyan integrálja a maga világnézeti vagy hitbeli rendszerébe, esetleg tudományos pályafutásába.”
„Hogy Magyarországon van-e ma a Bibliának különös konjunktúrája, azt nehéz megmondani. Mindenesetre ez a kurzus reményeim szerint előmozdíthatja ezt az érdeklődést. Azért is hirdettük meg több csatornán is szélesebb közönségnek, hogy vallási háttértől függetlenül ki-ki egyetemi szintű előadásokat hallhasson a Biblia szerteágazó hatásairól. Annak kifejezetten örülnénk, ha a keresztény hívő betekintést nyerne a Biblia zsidó olvasatába, és ugyanígy fordítva is, de aki például buddhista vagy muszlim, annak is érdekes lehet, hogy ezt a szent könyvet ezeken az égtájakon hogyan értelmezték, mire használták az elmúlt számos évszázadban. A hallgatóságnak és a meghívott előadóknak ez a sokfélesége ihlette az előadássorozat címét is: Az Írás arcai, mert az Írásnak számos arca van, miközben alapvetően mégis ugyanaz. Az előadásokkal azt szeretnénk bemutatni, milyen gazdag a Biblia világa, mennyire polifón az értelmezéstörténete, és mennyire sok szállal szövi át kultúránkat.”
