– Felmérésünk szerint ma az emberek 59 százaléka támogatja az azonos neműek házasságát, míg ez az arány 2019-ben csak 33 százalék volt. 69 százalék szerint pedig az azonos neműek is lehetnek jó szülők – mondta lapunknak Dudits Luca, a Háttér Társaság kommunikációs vezetője, majd a változás lehetséges okairól szólva úgy folytatta: – Az LMBTQ közösséget támadó kormányzati kommunikáció miatt nem csak az ellenzők, hanem a minket támogatók hangja is erősebb lett. A változásban szerepet játszik az is, hogy felmérésünkből kiderül, 2016-ban még csak a kérdezettek 23 százalék ismert LMBTQ-embert a környezetében, ma már majdnem a megkérdezettek fele. Az pedig tudományos tény, hogy a személyes ismertség át tudja írni az előítéleteket.
Noha az LMBTQ-közösség elleni hadjárat újra erősödni látszik – ennek a gyermekvédelminek nevezett, melegellenes törvénytől a fiatalok számára veszélyesnek bélyegzett könyvek elkülönítésén, a fóliázást elmulasztó könyvesbolt megbírságolásán át a Nemzeti Múzeumban tartott World Press Photo kiállítás egyik képének cenzúrázásáig megannyi jele volt – nem a Háttér Társaság az egyetlen, amely szerint a kormányzati szándékkal ellentétes hatások is érzékelhetők.
Abban minden megkérdezett szervezet képviselője egyetértett, hogy nem csak az elutasítás, az elfogadás mértéke is látványosan nőni kezdett.
Haas Sebastian, pszichológus, családterapeuta a Szivárványcsaládokért Alapítvány egyik alapítója szerint miközben ez a téma erősen polarizálja az országot, értékválasztásra kényszerítette az embereket.
– A propaganda fordított irányba is hat, bár negatív a kommunikáció, mégis nő az elfogadás, mert olyanok is elkezdtek foglalkozni ezzel a kérdéssel, akik eddig semlegesek voltak. Ezzel persze nem azt szeretném állítani, hogy ez így rendben van. A negatív kommunikáció rengeteg érintett embert hoz nagyon rossz pszichés állapotba. Úgy érzik, nem kellenek, veszélyesek. A szivárványcsaládban élő gyerekeknél pedig egyfajta zavarodottságot látunk. Egyfelől megéli, hogy számára biztonságot ad az a család, amiben él, azt is látja, hogy más országokban a szivárványcsaládok a társadalom szerves részei. Viszont a hazai negatív propaganda befészkeli magát a gondolataiba, megzavarja. Különösen nehéz ez közösségekben, iskolában – mondta Haas Sebastian.
Hanzli Péter a Magyar LMBT Szövetség ügyvivője is ezen az állásponton van, és szerinte a változásban az életközeli példáknak is nagy szerepük volt. – Régen tudtuk, hogy Elton John meleg, de az annyira távoli volt, hogy nem igen hatott a gondolkodásunkra. Ma már tudjuk, hogy igaz lehet ez a szomszédra, a patikusra, bárkire. Viszont a transz emberek esetében nem teljesen ez a helyzet. Ott még mindig magas az elutasítottság mértéke, és ha megfigyeljük, a kormányzati narratíva is „ügyesen” inkább ebbe az irányba megy. Gondoljunk csak arra, amikor azzal riogattak, hogy drag queenek (női ruhába öltözött és nőnek sminkelt férfi előadóművészek) járják az óvodákat, és arra bátorítják a gyerekeket, hogy műttessék át magukat ellenkező neműnek. Miközben ez teljes abszurditás, soha nem történt még csak hasonló sem – mondta Hanzli Péter.
Rédai Dorottya, a Labrisz egyesület elnökségi tagja, a Meseország Mindenkié című mesekönyv projekt-koordinátora arra világított rá, hogy nehéz kivédeni az LMBTQ-emberek elleni támadásokat:
– Az LMBTQ-emberek elleni hergelés ellen itthon nehéz cselekedni, mert a demokratikus tiltakozási eszközök nem működnek. Hiába mennek ki ötvenezren tüntetni, ha nincs eredménye. Társadalmi egyeztetésről régóta szó sincs. A jelenleg szuverenitási törvény esetén is kérdéses, hogy kire és milyen céllal kívánja alkalmazni a kormány. Az biztos, hogy bennünk ellenséget lát.
Dudits Luca, a Háttér Társaság kommunikációs vezetője szerint a hatásos védekezésre pozitív példa volt az, amikor a gyermekvédelmi népszavazás kapcsán 12 szervezet épített kampányt, hogy érvénytelen legyen az abszurd, többek közt az óvodások nemváltoztatásáról szóló népszavazás. – Négyszáz önkéntest sikerült bevonni országszerte, köztük számos nyugdíjast is. És sikerült, a népszavazás érvénytelen lett. Mi jelen vagyunk több vidéki nagyvárosban is, mert minél láthatóbbak vagyunk, annál inkább nő az elfogadás. De nem szeretnék elmenni a realitások mellett.
Ez nem egy sprint „versenyszám”, ez maraton.
A láthatóság fontosságáról beszélt Hanzli Péter is. – Szerencsére egyre több esemény növeli a láthatóságot. Csak, hogy pár nagyobbat említsek: márciusban van az LMBT Történeti Hónap, mely azt mutatja meg, hogy a közösség tagjai mindig is a társadalom részei voltak. Vagy az Előbújás Napja minden év október 12-én. Szintén fontos, hogy 1997 óta minden évben ott a Budapest Pride felvonulás és fesztivál is. Majercsik Johanna, a Budapest Pride szóvivője hozzátette, hogy maguk is több podcast adást készítettek már a témában, és egyre több művészről tudnak, akik tollat, vagy kamerát ragadva LMBTQ témákat dolgoznak fel.
Haas Sebastian szerint tenni sok mindent lehet, de az idő is nekik dolgozik. – 2023-ban bármit is mond vagy tesz a kormány, hacsak ki nem kapcsolja országszerte az internetet, nem tudja elzárni a fiatalabb generációkat a valóságtól, ami ebben az esetben az elfogadás irányába mutat. Globális világban élünk, a széles körű tájékozódás, mint lehetőség egy trend, amit megakasztani, lassítani lehet, de megállítani képtelenség.
Jogi csaták
Majercsik Johanna, a Budapest Pride szóvivője szerint a gyermekvédelminek nevezett, szerintük valójában propagandatörvény gyakorlati alkalmazása visszaigazolta a korábbi félelmeiket. – A hatalom büntetésre, elhallgattatásra használja eszközként a törvényt, és sokakat kényszerít öncenzúrára. A Budapest Pride idei kampányfilmje például emiatt nem futhatott, mivel a Médiatanács úgy találta, hogy ez nem társadalmi célú hirdetés. Miért? Mert a filmben a két rajzolt lány alak homlokának összeérése kimeríti a homoszexualitás megjelenítését... Az ügyben egyébként jelenleg is peres eljárás zajlik a Médiatanács ellen. – mondta.
Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője elmondta, hogy ha szankcionálnak egy könyvkereskedőt vagy egy kiállításon, médiában cenzúráznak, bírósághoz lehet fordulni. – Bár kérdéses, hogy egy magyar jogszabályok betartatására hivatott hazai bírónak mekkora mozgástere van e téren. Még nincsenek lezárt eljárások, de sikertelen hazai pereskedés esetén még mindig lehet az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni, amelynek esetjoga egyértelműen elítéli a szexuális és nemi kisebbségeket megbélyegző törvényeket. Ha az ügynek van EU-s vonatkozása, mert például a magyar törvény korlátozza az áruk vagy szolgáltatások szabad mozgását, az Európai Bíróság is lehetséges jogorvoslati fórum, bár az eljárás elindításához egy hazai bíróság előzetes döntéshozatalra irányuló kérelme vagy Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása szükséges. Jelenleg egy ilyen eljárás van folyamatban, a Bizottság kötelezettségszegési eljárása miatt, amihez 15 tagállam és az Európai Parlament is csatlakozott, egyik sem Magyarország oldalán – fogalmazott hozzá Polgári Eszter.
