A Hárec napilap értékelése szerint Izraelt ismét demokratikusnak lehet nevezni azt követően, hogy a Legfelsőbb Bíróság hétfőn egyetlen fős többséggel elutasította az izraeli parlament júliusban elfogadott módosítását, amelynek célja, hogy megszüntesse a bíróág hatáskörét az észszerűtlennek ítélt döntések hatályon kívül helyezésére. A 15 tagú taláros testületből nyolcan szavaztak így, illetve 12-en úgy döntöttek: a legfelsőbb bíróságnak jogában áll a az alapvető törvények felülvizsgálatára.
Izraeli hírmagyarázók szerint a taláros testület történetének talán legfontosabb döntését hozta meg azzal, hogy felülbírálta Benjamin Netanjahu igazságügyi reformjának legfontosabb részletét. Mint a Hárec cikkében megjegyezte, a bírósági döntés messze túlmutat önmagán, mert az eredeti javaslat megnyitotta volna az utat a korrupció előtt és lehetővé tette volna azt, hogy képzetlen emberek sorát nevezzék ki fontos pozíciókba.
A júliusban elfogadott törvényjavaslat része volt annak a szélesebb körű bírósági felülvizsgálatnak, amelyet Netanjahu és vallási és nacionalista partnereinek koalíciója javasolt, és amely mély szakadást okozott Izraelben, és aggodalmat keltett az ország demokratikus alapelveivel kapcsolatban a nyugati szövetségesek körében. Az ellenségeskedéseket nagyrészt félretették a háború miatt az egységkormány megalakításával.
Netanjahu számára súlyos vereség a bírósági döntés, amely a lehető legrosszabbkor jött számára a háború miatt; a hatalma ezzel még jobban megrendült. A háború lezárása esetén aligha mehetnek tovább a dolgok a régi kerékvágásban. Netanjahu pártja, a Likud támogatottsága már csak 16-17 százalékos, Benni Gánc Nemzeti Egység nevű tömörülése 38 százalékkal áll az élen. Mivel most egységkormány van Izraelben, ekkor csak akkor lesz jelentősége, ha véget ér a háború, amelynek célja Netanjahu részéről a Hamász megsemmisítése. Ezért olyan feltételezések is megjelentek, amelyek szerint a kormányfőnek nem áll érdekében a háború gyors lezárása. Mindenesetre a baloldali pártok egyre erőteljesebben követelik az új választások kiírását a 2024-es évre.
Netanjahu pártja, a Likud bírálta a döntést. Jariv Levin igazságügyi miniszter így fogalmazott: "A legfelsőbb bírák döntése, hogy a háború alatt közzéteszik az ítéletet, ellentétes az egység szellemével, amelyre manapság szükség van ahhoz, hogy harcosaink sikeresek legyenek a fronton." Az ellenzéki képviselők ezzel szemben dicsérettel illették az ítéletet.
Mark Regev, Netanjahu tanácsadója a Sky Newsnak nyilatkozva azt mondta, a miniszterelnök elismeri, hogy "véleménykülönbségek" vannak a döntéssel kapcsolatban, de most nincs itt az ideje annak, hogy erre az ügyre összpontosítson. Regev kitérő válasza mögött az áll, hogy az ítélet felszínre hozhatja a Hamász október 7-én végrehajtott terrortámadása után megalakult egységkormányon belüli ellentéteket. Az igazságügyi reformot például váltig támogatta a keményvonalas Beszalel Szmotrics pénzügyminiszter, nagy bírálója volt viszont Joáv Galant védelmi miniszter. Hírmagyarázók azonban valószínűtlennek tartják, hogy a háború befejezéséig bármelyik fél kormányválságot akarna előidézni.
Az izraeli parlament július végén szavazta meg a reform legfontosabb elemét. Az ellenzék szerint a döntéssel a kormánytöbbség véget vetett az igazságszolgáltatás függetlenségének. A kormány viszont azzal érvelt: az igazságszolgáltatás túlságosan beavatkozik a politikába. Ugyan mind Jichak Hercog elnök, mind Washington tett kísérleteket a közvetítésre, felhívásaikkal nem értek el eredményt. Izraeliek százezrei vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak az igazságszolgáltatás átalakítása ellen.