Ha az űrrakéták, az űreszközök, az űrkutatás témái kerülnek sorra, a központban az emberes küldetések szerepelnek. A 2023-as év ebből a szempontból jól teljesített, május 25-én rekordszámú, azaz húsz ember tartózkodott az űrben, ha nem is mind Föld körüli pályán.
Ekkor tizenegyen voltak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, hárman a Tiangongon – a kínai űrállomáson –, és hatan voltak a VSS Unity űrrepülőgépen, amely a Virgin Galactic flottájához tartozik, és turistákat visz űrugrásra egy földi repülőgépről indulva. A VSS Unitynek legalább 80,5 kilométer magasra kell felszállnia, de a Kármán-vonalnál – ami az űr átlagosnak tekinthető határa a földfelszíntől számítva – nem képes magasabbra szállni. Öt nappal később újabb rekord dőlt meg, ekkor a Föld körüli pályán lévők száma volt a legtöbb, ami valaha előfordult: a Tiangongon ekkor már – a Shenzou 15 és 16 rakéták által felszállítva – hatan voltak, míg az ISS-en továbbra is tizenegyen.
Az űrturizmus az űrugrásoknál komolyabb formában is megjelent, május 21-én az Axiom Space amerikai magánvállalkozás 2022 után ismét magánembereket vitt az Ax-2 küldetés keretén belül a SpaceX Falcon 9 rakétájával és a Dragon Crew űrkapszulájával az ISS-re. Négyen voltak: két amerikai és két szaúdi asztronauta, és május 31-én tértek vissza. Mint említettük, a Virgin Galactic is útjára bocsátotta első fizetős utasait, a Galactic 1 űrugrás során a VSS Unity fedélzetén, közülük hárman a cég alkalmazottai voltak, három ember utazását pedig az olasz légierő és az olasz Nemzeti Kutatási Tanács finanszírozta, kutatási célokból. A Galactic 2 augusztusban már igazi turistát is vitt, egy Parkinson-kóros volt olimpikont és egy anyát, valamint a lányát: ők az elsők voltak, akik ilyen családi kötelékben az űrbe jutottak. A Galactic 5 volt a Virgin utolsó repülése ebben az évben háromtagú legénységgel, továbbá két kutatóval és egy turistával.
Az országok versenyében a legnagyobb sikert ebben az évben India érte el, a negyedik ország lett, amely leszállt a Holdon: a Chandrayaan-3 küldetés eredményes lett, augusztus 23-án a Vikram sikeresen landolt a Déli-sark közelében, és útjára bocsátotta a Pragyan holdjárót. Az újabb orosz holdraszállási kísérlet – 1974 után először, amikor a Luna 24 sikeresen landolt –, a Luna 25 leszállóegységgel kudarcba fulladt: a Soyuz-2.1b rakétával felbocsátott űreszköz az égitest felszínébe csapódott. A japánok szeptemberben fellőtt Okos Hold-vizsgáló leszállóegységének landolása pedig január 24-én várható. Japán lesz az ötödik nemzet a Holdon, ha sikeres lesz a küldetés. A NASA pedig komolyan készül az új, immár ismét emberek által végrehajtandó holdra szállásokra, a Kanadai Űrügynökséggel közösen április elején bemutatták az Artemis II küldetés négy- tagú – három amerikai, egy kanadai asztronauta – legénységét, amely először csak az égitest megkerülésére készül az Orion űrhajóval, amit a Space Launch System rakéta fog az űrbe vinni.
A Naprendszer távolabbi objektumainak felderítése is tovább folyik, áprilisban indult útjára az ESA-nak, az Európai Űrügynökségnek a Jupiter Jeges Holdjainak Felderítése elnevezésű expedíciója:
az óriásbolygó három holdja sok vizet tartalmaz, a Ganymede, a Callisto és az Europa jeges felszíne alatt akár élet is kialakulhatott.
A Naprendszeren belül érte el a Bennu aszteroidát a NASA űrszondája, amelynek sikerült anyagot gyűjtenie a felszínről, ezzel szeptemberben tért vissza a Földre. Bár magát a gyűjtőkapszulát két csavar beszorulása miatt még mindig nem sikerült kinyitni, a tetején talált porszemek, darabkák vizsgálata megkezdődött. Ezek a Naprendszer kialakulásának legkorábbi szakaszába, a 4 milliárd 567 millió évvel ezelőtt történtekre engedhetnek bepillantást.
A rakétatechnikában komoly előrelépés volt november 18-án a SpaceX Starshipjének kilövése, amely a valaha készült legnagyobb, 122 méteres rakéta, ami már a Marsra is képes lesz embereket juttatni. A második tesztfellövés – az első, áprilisi teljes kudarc után – lényegében sikeres volt, a rakéta felszállt, az első fokozat levált, majd jött a hiba, és felrobbant. A második fokozat azonban még nyolc percig repült 148 kilométer magasságba, ott az önműködő rendszer megsemmisítette.
A SpaceX egyébként is jó évet zárt, rekordot állított fel 96 sikeres rakétafelbocsátással – 2022-ben még csak 61-nél tartott. Kilencvenegyszer a Falcon 9-es, ötször a Falcon Heavy rakéta szállt fel, tehát ebben a statisztikában a Starship tesztrepülése nem szerepel. De ez így is több sikeres Falcon-fellövés csak ebben az évben, mint az előző évtizedben összesen.
