;

Artisjus;jogdíjak;Előadóművészi Jogvédő Iroda;

Jelenet a Szegedi Kortárs Balett egyik produkciójából

- Vita a jogdíjak emeléséről

Művészek ezrei kerülhetnek nehéz helyzetbe az igazságügyi miniszter döntése miatt. 

A közös jogkezelő egyesületek, az Artisjus, az EJI, a FILMJUS, a HUNGART, a MAHASZ és a Magyar Reprográfiai Szövetség 2023. évvégén nyújtotta be a 2024. évre vonatkozó inflációkövető jogdíjemeléssel kapcsolatos javaslatát, azonban az igazságügyi miniszter, Tuzson Bence elutasította azt. A miniszter döntése példanélküli, mivel eddig minden korábbi évben elfogadta az általuk megállapított jogdíjszabásokat. December 19-én kiegészítő indoklással arra kérték a minisztert módosítsa elutasító határozatát. Kérdés, hogy ezen a lépésen kívül mit tudnak még tenni a szervezetek a művészek jogainak megvédésének érdekében.

A jogkezelő szerveztek a jogdíjakkal kapcsolatos törvényben előírt módon arra tettek javaslatot, hogy a jogdíjak összege a 2022. évi fogyasztói árindex mértékével, azaz infláció emelkedésével arányosan 14,5 százalékkal emelkedjen. A törvény alapesetben hátrányosan érinti a művészeket, mivel a rendelkezés szerint a 2022. évre vonatkozó infláció emelkedést csupán később 2024-ben van joguk alkalmazni az egyesületeknek. Azonban az infláció a művészek, és előadók költségeit is megnöveli, így a törvényi előírás szerint számukra is járna a kompenzáció a jogdíjak terén.

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületének jogi képviselője, Békés Gergely szerint az infláció az előadások előállítási költségét is érintette, így a miniszter döntése előadóművészek tízezreinek okozhat helyrehozhatatlan károkat.

Az igazságügyi miniszter döntése azért is érthetetlen a jogkezelő szervezetek számára, mert ahogy eddig minden korábbi évben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a kulturális tárca 2023-ban is javasolta a jogdíjemelés elfogadását. Az Igazságügyi Minisztérium Népszavának adott válasza szerint azért utasította el a miniszter a javaslatot, mert a benne szereplő díjszabások nem voltak összhangban a szerzői jogi jogszabályokkal. Az Artisjus közleménye szerint a miniszter az elutasítás konkrét okaként azt jelölte meg, hogy a 18 százalékos infláció nem indokolja a jogdíjak 14 százalékos emelkedését.

Kérdés, hogy ilyen helyzetben milyen jogi eszközök állnak a jogvédő egyesületek rendelkezésére. Az általuk beadott kérelem, amiben a határozat felülvizsgálását kérték a minisztertől még nem a legerősebb fellépés az elutasítással szemben, mivel a miniszter válaszára nem vonatkozik semmilyen jogi határidő, ameddig kötelezően válaszolnia kellene a szervezetek kérésére. A szerveztek jogászai válaszai szerint egy lehetőség áll a rendelkezésükre az ügy kimenetelének megváltoztatására: a közigazgatási per elindítása. Az Artisjus és a Hungart is nagyon valószínűnek tartja, hogy elindítja a pert a minisztériummal szemben, és az EJI is vizsgálja jelenleg ennek lehetőségét. Amennyiben a közös jogkezelő egyesületek pert indítanak, a bírósági eljárás akár több hónapig is elhúzódhat, így a művészek januártól kezdve egy ideig még biztosan a 2023-as jogdíjmértékkel egyenlő összegeket fognak kézhez kapni.

Két héttel tovább, január 21-ig látogatható a Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállítása, és feltehető, a tömeges érdeklődés akkor sem hagyna alább, ha két hónap hosszabbításról lenne szó.