Az év első hónapja egy ideje a húsmentes életmód próbájának időszaka is egyben. A 2014-ben az Egyesült Királyságban alapított Veganuary nonprofit szervezet világszerte arra ösztönzi az embereket, hogy januárban próbálják ki a vegetáriánus életmódot. A kampányhoz az első évben mintegy 10 ezren csatlakoztak, a tavalyi, 10. veganuárra azonban már 228 országból több mint 700 ezren regisztráltak. De a résztvevők valós száma ennek akár a tízszerese is lehet, hiszen a regisztráció nem feltétele annak, hogy valaki kipróbálja, milyen állati eredetű termékek nélkül táplálkozni legalább egy hónapig.
A kihívásban a résztvevők az online regisztráció után egy letölthető vegán „kezdőkészletet” kapnak, amelyben többek között termékkatalógusok és receptek szerepelnek. A kampányt számos híresség támogatja nagykövetként, például Joaquin Phoenix, Billie Eilish és Paul McCartney, a receptkönyvben pedig olyan ismert vegánok főzési ötleteit olvashatják a jelentkezők, mint Jane Goodall, Alicia Silverstone vagy Bryan Adams. A szervezők a résztvevőket arra bátorítják, hogy ők is osszák meg receptjeiket a közösségi médiában, ezáltal is népszerűsítve a veganuárt és általában a vegán életmódot. Egy szakértőkből álló testület 2024-ben az év zöldségének a lila édesburgonyát választotta, így ez az egyre népszerűbb zöldségféle kiemelt szerepet kap az idei kampányban.
De vajon mindenkinek ajánlható a vegán étrend? Sokak számára elképzelhetetlen, hogy ne fogyasszanak húst, tejet, tejtermékeket, tojást,
eleve ha kapásból említeni kell recepteket, mindannyiunknak olyanok jutnak eszébe, amelyekben legalább egy állati eredetű összetevő is szerepel, olyannyira a mindennapjaink részévé váltak ezek az alapanyagok. Csak kényelmi okai vannak annak, hogy nem térnek át többen a vegán életmódra vagy pedig vannak olyanok, akik számára ez nem lehet opció? Erre kereste a választ egy kutatás a Northwestern Egyetemen.
A nemrég publikált tanulmány szerint az ember genetikai felépítése is szerepet játszik abban, hogy be tudja-e tartani a szigorú vegetáriánus étrendet. Az eredmények további tanulmányok előtt nyitják meg az ajtót, amelyek jelentős hatással lehetnek az étrendi ajánlásokra és a húshelyettesítők előállítására. Dr. Nabeel Yaseen, a Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Karának patológia emeritus professzora elmondta: a saját magukat vegetáriánusként definiálók nagy része (48-64 százaléka) arról számol be, hogy időnként fogyaszt halat, baromfit és/vagy vörös húst is, ami Yaseen szerint azt sugallja, hogy a környezeti vagy biológiai korlátok felülírják a vegetáriánus étrend betartásának vágyát. „Úgy tűnik, többen szeretnének vegetáriánusok lenni, mint amennyien valójában azok, és úgy gondoljuk, hogy ez azért van, mert van valami, ami az embereknek hiányozhat ebben az életformában.”
Annak megállapítására, hogy a genetika hozzájárul-e a vegetáriánus étrend betartásához, a tudósok az Egyesült Királyság Biobankjának genetikai adatait hasonlították össze, a vizsgálatban 5324 szigorú vegetáriánus (akik egyáltalán nem fogyasztottak halat, baromfit vagy vörös húst) és 329 455 fős kontrollcsoport szerepelt. Valamennyi résztvevő fehér, kaukázusi rasszba tartozó volt, hogy homogén mintát kapjanak, és elkerüljék az etnikai hovatartozásból eredő különbségeket.
A tanulmány három gént azonosított, amelyek szignifikánsan összefüggenek a vegetarianizmussal, és további 31 gént, amelyek potenciálisan összefüggésbe hozhatók ezzel. A kutatók megállapították, hogy ezen gének közül több részt vesz a lipid- (zsír-) anyagcserében és/vagy az agyműködésben. „Az egyik összetevő ugyanis, amelyben a növényi termékek különböznek a hústól, az összetett lipidek” – világított rá Yaseen. „Az a feltételezésem, hogy a húsban előfordulhatnak olyan lipidkomponensek, amelyekre egyes embereknek szükségük van. Azok az emberek, akik genetikailag a vegetarianizmust részesítik előnyben, képesek endogén módon szintetizálni ezeket az összetevőket. Jelenleg azonban ez csak spekuláció, és sokkal több kutatásra van még szükség, hogy megértsük a vegetarianizmus fiziológiáját.”
Bár a vegetarianizmus egyre népszerűbb, a vegetáriánusok továbbra is kisebbségben vannak világszerte.
Az Egyesült Államokban a vegetáriánusok a lakosság körülbelül 3-4 százalékát teszik ki, az Egyesült Királyságban a felnőttek 2,3 és a gyerekek 1,9 százaléka vegetáriánus. Joggal merül fel a kérdés, hogy a legtöbb ember miért fogyaszt húskészítményeket. Yaseen professzor erre azt írta, hogy az étel- és italpreferencia hajtóereje nemcsak az íz, hanem az is, hogy az egyén szervezete hogyan hasznosítja a tápanyagokat. Például amikor valaki először kóstolja meg az alkoholt vagy a kávét, a legtöbb ember nem találja kellemesnek, de idővel megszereti, rászokik, mert tapasztalja, hogy az alkohol vagy a koffein milyen pozitív érzéseket kelt benne. A kutató szerint a hús esetében is ez lehet az egyik magyarázat, lehet egy – vagy akár több – olyan összetevője, ami miatt az emberek vágynak rá.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a vegetáriánus étrend mögött leggyakrabban nem egészségügyi, hanem vallási vagy erkölcsi megfontolások állnak, és csak a legújabb kutatások szolgáltattak bizonyítékot ennek a táplálkozási módnak az egészségügyi előnyeire is. „Míg a vallási és erkölcsi megfontolások minden bizonnyal nagy szerepet játszanak a vegetáriánus étrend elfogadásának motivációjában, az adataink arra utalnak, hogy az ilyen étrend betartásának képességét a genetika korlátozza” – összegezte Yaseen.
