A Mol, a fogyasztók élethelyzetét és a közösségépítést szem előtt tartva, saját költségén, az üzemanyagok jövedéki adójának elsejétől hatályos, literenként bruttó 41 forintos emelésének mintegy felét csak január 15-től érvényesíti kútjain – jelentette be december 29-én az Indexen az olajcég. Örülünk? Hát... Hogy úgy mondjam, az olajcsoport az EU (-szabályok) adta pofont most, a kormány – Brüsszelre mutogatva – hozzátett, saját parasztlengőjét pedig a jövő héten továbbítja az autósok orcájára. Egyik szemem sír, a másikon egyelőre ki se látok. Hiába, mifelénk ilyen a pozitív ügyfélélmény.
Az üzemanyagok jövedéki adója nálunk mindig is az Unió-szerte euróban meghúzott legalsó, még engedélyezett szint közelében állt. Igaz, ezt „ellensúlyozza” az Európa-bajnok áfa. Orbán és Matolcsy ténykedései nyomán ugyanakkor az adó nálunk forintban meghatározott mértéke már 2020-ban a 14 éve változatlan uniós minimumszint alá apadt. A kormány, először a Covid, majd az ukrajnai háború miatt, haladékot is kapott a saját politikája miatti emelés érvényesítésére. Miután ezzel a 2022-es árstop idején még vissza is éltek, Brüsszelből szólhattak, hogy 2024-gyel eljött a rendezés ideje. Orbánék a jelek szerint kapva kaptak az alkalmon, és a nyáron, az EU-ra mutogatva, bejelentettek egy jó kövér idei adóemelést. Bár ősszel kiderült, hogy az uniós szabályok szerint ennek alig több mint a fele is elég lenne, a kormány, az emelés mérséklése helyett, következetes ködösítéssel, az egészet, változatlanul, Brüsszel nyakába varrta.
Közben, ettől látszólag függetlenül, januártól „egységesítették” a hazai üzemanyagkutak kiskereskedelmi különadóját is. Ez az eddig magasabb kulccsal adózó, nagy láncoknak csökkentést, a kicsiknek pedig emelést hozott. Utóbbiak számításai szerint az intézkedés 35-40 milliárdot terhel át a nagyoktól rájuk. Előbbiek szerint így igazságosabb. Tényleg: pont annyira, mint az egykulcsos adó vagy a „rezsicsökkentés”, ami a szegénynek keveset, a gazdagnak meg sokat ad. Az igazságként eladott méltánytalanság, a gyenge és az erős egyenterhelése kétségkívül a kereszténységét amúgy fennen hirdető orbáni állam lényege. Bár az üzlet nem szociális foglalkoztató, egy mikrovállalkozás sose lesz olyan hatékony, mint egy multi. Bár a kormány is elismeri, hogy a hazai gazdaság gerincét a kicsik alkotják, nekik jutnak a szavak, a multiknak meg a pénz. Elvégre „barátkozni” is hatékonyabb egy naggyal mint sok kicsivel.
Míg az adódöntés révén a Mol, a kis üzemanyagcégek rovására, számításunk szerint, tízmilliárdokkal kerül beljebb, addig a Brüsszel-ellenes propagandába csomagolt, brutális adóemelés tompítása a cégnek „csak” néhány milliárdjába fáj. Ráadásul ez utóbbi haszoncsökkenést a többiek – így a kicsik – sem úszhatják meg.
Bár az utóbbi hónapok során Orbán és a Mol részéről is hallhattunk óvatos, kölcsönös bírálatokat, azért a háttérben valahogy mindig elintéződik, hogy egyiküknek se legyen olyan rossz.
A többiek meg majd valahogy kibírják.