Az újkori magyar autóipar első modelljéből hét év alatt 85 ezer készült a szentgotthárdi Opelnél, napjainkban az Audi Hungáriánál és a Mercedesnél ez hét hónapnyi teljesítmény.
1992-ben Szentgotthárdon még hozott fődarabokból szerelték össze az Astrákat, napjainkban Esztergomban, Győrben és Kecskeméten is komplett gyártástechnológiával dolgoznak: a beérkező acéltekercsek helyben préselt elemeiből hegesztik össze és fényezik a karosszériákat, majd végszerelik az autókat.
Győrben készülő benzines, dízel és elektromos hajtóművek kerülnek a helyben gyártott Audikba, miközben a Volkswagen konszern többi márkájának is beszállít a világ legnagyobb motorgyártója. Az Audi Hungáriánál 2022-ben másfél millió benzinest és dízelt, valamint 108 ezer villanymotort gyártottak, ezek a saját márka mellett bekerültek a Bentley, Lamborghini, Porsche, Seat, Škoda és VW modellekbe.
Tavaly leálltak az első győri autó, a TT gyártásával: 1998-ban még az Ingolstadból vasúton érkező fényezett karosszériák a magyarországi telephelyen kaptak üléseket, kárpitokat, üvegeket műszerfalat, majd helyben gyártott benzinmotorokat, 2013-tól már komplett autók készülnek Győrben. Induláskor még nem reklámozta a német konszern a modell származását, a sikert jelzi, hogy Made in Hungary TT Roadsterből és Coupéból negyedszázad alatt 650 ezret gyártottak. Jelenleg hibrid és elektromos Q3-asok és Q3 Sportbackek készülnek a győri szalagon, idén indul az EV Cupra Terramar modellek gyártása.
A 12 ezer főt foglalkoztató Audi Hungaria 1994. óta több lépcsőben 12 milliárd eurót fektetett be győri telephelyén, miközben a magyar kormány 60 milliárd forinttal – mai árfolyamon számolva 160 millió euróval – támogatta a beruházásokat. 2022-ben 171 134 autó készült Győrben, ami éves rekord, és a cég árbevétele 8,44 milliárd euró volt.
Az 1992. októbere óta Esztergomban termelő Magyar Suzukinál 2022-ben 129 ezer autó készült, a vállalat a 2022-es pénzügyi évben 2 milliárd eurós árbevételét ért el, ám az energia, alapanyag és alkatrészárak drasztikus növekedése miatt nyeresége felére csökkent.
A tíz éve Kecskeméten működő Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 2023. május 18-i üzleti jelentése szerint a vállalat 2022-ben 150 ezernél több autót gyártott, árbevétele 4 milliárd euró volt, adózott eredményét több mint 90 millió euróra növelte.
A járműipari cégek 2023-as eredményei a következő hetekben lesznek nyilvánosak, de az évközi adatok alapján feltételezhető, hogy a magyar autóipar tavaly sem érte el a félmilliós darabszámot.
Az Audi Hungaria harmincadik születésnapján indult az új elektromos motorgeneráció sorozatgyártása, melyet először a Q6 e-tron modellbe építenek be. A november 7-i győri ünnepségen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról is szót ejtett, hogy „a járműipar a hazai növekedés motorja és a szűken vett autóiparban jelenleg közel százezer foglalkoztatottról lehet beszélni, a tágabban értelmezett járműiparban ezzel szemben a 150 ezret is elérheti ez a szám”.
Mindez azért érdekes, mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter októberben a Thyssenkrupp jászfényszarui bővítésén arról beszélt, hogy az autóipar közvetlenül 170 ezer embernek ad munkát. Hasonló számokról beszélt a miniszter két éve három japán vállalat, (a biatorbágyi Alpine Európai Elektronikai Ipari Kft., a székesfehérvári Denso Manufacturing Hungary és az esztergomi Diamond Electric Hungary Kft), 6,5 milliárd forint összegű autóipari beruházásának bejelentésekor.
Bármi is a pontos szám, a foglalkoztatottak többsége beszállítóknál dolgozik és az ágazat termelési értéke 2010 óta megháromszorozta teljesítményét, termelési értéke átlépte a 12 ezer milliárd forintot, 2023. első hét hónapjában 22 százalékos volt a bővülés.
A győri Audinál, kecskeméti Mercedesnél, esztergomi Suzukinál, a székesfehérvári és mátyásföldi Ikarusnál, a debreceni ITE Bus & Truck cégnél, a győri Kravtex-Kühne csoportnál, valamint a komáromi BYD buszgyárban a közvetlen foglalkoztatottak száma összesen húszezer körül van, ez további ötezerrel bővülhet a szegedi BYD és a debreceni BMW beindulásával.
Több mint két évtizede is felmerült magyarországi BMW autógyár létesítése, ám ezt következetesen cáfolta a cég, miközben azt kommunikálta, hogy 10 ezer ember dolgozik a márkának ötven magyarországi beszállítón keresztül, többek között az i3-as villanyautóhoz készültek alumínium sebességváltóházak a békéscsabai Csaba Metálnál. Azt már kevésbé reklámozták, hogy a BMW csoporthoz tartozó Rolls-Royce műszerfala a hatvani Boschtól, kristálypohár készlete Ajkáról származik. Ma már nincs olyan új autó a világon, amiben ne lenne valamilyen magyar alkatrész és most már nemcsak itthon gyártott, hanem magyar fejlesztésű.
A Debrecen Északnyugati Gazdasági Övezetben több mint 400 hektárnyi területen 2022. június 1-jén kezdődött a gyárépítés, az egymilliárd eurós beruházással ezerötszáz új munkahely jön létre, az elektromos Neue Klasse BMW-k sorozatgyártása 2025-ben indul.
A német prémiummárkák után megjött az első kínai: a 300 hektáros szegedi ipari parkban ötmilliárd eurós beruházással épít elektromos személyautó-gyárat a BYD. Gazdaságossági mutatókkal számolva három műszakban évi negyedmilliós kapacitással és magas fokú automatizálással a szokásosnál kevesebb munkaerő kell.
A komplett részegységek, akkumulátorok, villanymotorok a beszállítóktól érkeznek, így robotokkal és 2-3 ezer dolgozóval megoldható a telephely munkaerő-igénye, mert a tisztán elektromos (EV) autók jóval kevesebb alkatrészből állnak, mint a belsőégésűek. A BYD a tavalyi utolsó negyedévben eladott 526 ezer elektromos autóval már világelső.
Kódszavakban a jövő: BYD, EV, NMC, LFP
Az elektromos autókban (EV) használt NMC akkumulátorokban nikkel, mangán és kobalt ötvözetet, az LFP jelzésűeknél lítium-vasfoszfátot használnak. A BYD (Build Your Dreams) drasztikus tesztekkel igazolta, hogy az autóiban használt LFP lapos akkumulátorcellák akkor is biztonságosan működnek, ha azokat erős külső behatás, akár egy lándzsadöfés éri és ütközéses sérülésre sem hevül túl, nem robban fel. Fogyasztói szempontból előny még az LFP hosszabb élettartama, mert jobban bírja a töltést-merítést, túltöltést-túlmerítést és elméleti kapacitása maximálisan kihasználható, ami az NMC akkumulátoroknál 80 százalékos.
Az LFP hátránya, hogy azonos tömeg mellett negyedével, harmadával kevesebb energia tárolására képes, mint az NMC, ami a hatótávolságot befolyásolja.
Az LFP előnye, hogy alapanyaga olcsóbb, könnyebben hozzáférhető, ami csökkenti a gyártási költségeket, miközben az NMC emberiességi kérdéseket is felvet a kongói kitermeléseken alkalmazott gyermekmunkások miatt.
Túl a szerelősoron: kutatók és fejlesztők
Már 18,3 ezer munkatársat foglalkoztat a magyarországi Bosch csoport nyolc önálló vállalata, 90 ezer négyzetméteres budapesti autóipari fejlesztési központjában kétezer mérnök dolgozik.
Hat éve ötszáz, idén már ezernél több fejlesztőmérnököt alkalmaz budapesti központjában a Thyssenkrupp Components Technology, melynek 2,2 milliárd forintos Budafoki úti beruházása 282 millió forintos állami támogatást kapott.
A Continental technológiai vállalat mesterséges intelligencia és járműdinamikai fejlesztő központjában, valamint hat gyárában nyolcezer munkatársat foglalkoztat, veszprémi tesztpályájukon ezer fejlesztőmérnök dolgozik.
A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. budapesti Kutatás-Fejlesztési Intézetében ötszáznál több mérnök dolgozik.
Az AVL Hungary félezer fejlesztőmérnököt foglalkoztat budapesti, érdi és kecskeméti telephelyén
A 200 hektáros ZalaZONE járműtechnológiai központban tíz különböző útfelületen, autópályán és versenypályának is beillő 2 kilométeres handling pályán, valamint a nagy sebességű ovális pályán akár 270 km/h tempóban tesztelhetők az autók. Az autonóm járműrendszereknek épült 15 hektáros lakóövezetben a házak különböző felületein kamerákat, radarokat és lézerérzékelőket lehet tesztelni.
A Rheinmetall harckocsigyárhoz tartozó tereppályán 16 tonna tengelyterhelésű járművek tesztelhetők akár 3 méteres vízben.
Szeged már nagyon várja a kínai autógyárat, nem fél a vendégmunkásoktól sem