- Többféle módon is próbáltak nyomást gyakorolni az új OBT-t megválasztó küldöttekre, és ezt a törvény nem is tiltja

Információnk szerint több küldött egy 14 fős tagjelölti névsorral érkezett a küldöttértekezletre, amelyet állítólag a bírósági vezetők adtak saját elektoraiknak, „segítendő” az új OBT-tagok kiválasztását. Az aznap OBT-taggá választott Bagdi Árpád, a Gyulai Törvényszék elnöke után Bagdi-listaként aposztrofált névsor érdekessége, hogy a rajta szereplő 14 bíró közül végül 12-t ténylegesen is a tanács tagjává választottak.

A múlt hétfőn megválasztott 14 OBT-tag névsora így néz ki: Szabó Péter, Bagdi Árpád, Félegyházy Megyesy Fatime, Gergye Tamás, Pecsenye Csaba, Surányi József, Varga Rita, Csík Attila, Hegedűs János, Hild Ágnes, Kovács Gergely, Kovács Ildikó, Kozlovszky Ágnes és Nagy István András. Közülük mindössze ketten, Csík Attila és Kozlovszky Ágnes nem szerepeltek a lapunk által látott „Bagdi-listán”, helyettük Boda Gábor János (Pesti Központi Kerületi Bíróság) és Varga Andrea (Budaörsi Járásbíróság) nevét tüntették fel.

Nem szokatlan, hogy a küldöttek „együtt mozognak”, hiszen enélkül parttalanná válhat a választás, ám az, hogy a „Bagdi-lista” és a végül OBT-taggá választottak névsora kísértetiesen hasonlít egymásra, talán nem a véletlen műve.

Az pedig már a küldöttértekezlet előtt kiderült, nagy a nyomás az elektorokon, hogy a most lejáró mandátumú, a jogállam mellett elkötelezett OBT helyett a bírósági vezetéshez és a kormányhoz lojálisabb tagokat válasszanak.

Varga Zs. András Kúria-elnök, aki maga is az OBT (delegált) tagja, decemberben levelet írt a Magyar Bírói Egyesületnek (Mabie), amelyben jelezte: szerencsésnek tartaná, ha az új OBT-tagok közé bekerülnének az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők. A Mabie elnöke azonban válaszában ezt elutasította, arra hivatkozva, hogy az egyesület korábban ezzel ellentétesen foglalt állást. (Az OBT feladata az Országos Bírósági Hivatal elnökének felügyelete, s ugyan a törvény szerint nem összeférhetetlen, ha egy OBT-tag a saját munkáltatóját ellenőrzi, sokan ezt nem tartják elfogadhatónak.) Úgy tudjuk, a múlt hétfői választás után a Mabie egyik választmányi tagja levelet írt az egyesület elnökének, Boros Katalinnak, amelyben jelezte, olyan információk jutottak el hozzá, hogy a Mabie egyes vezetői a küldöttértekezleten arra buzdították az elektorokat, hogy egy törvényszéki elnökre szavazzanak. Mivel ez ellentétes a Mabie korábbi álláspontjával, a választmányi tag arra kérte az elnököt, tisztázza: valóban történt-e ilyen.

Megírtuk, Bagdit még Handó Tünde, az OBH előző elnöke nevezte ki 2015-ben elnökké, alig három évvel azután, hogy megkapta határozott idejű bírói kinevezését. Mindezt meg is hálálta: amikor 2019 végén a kormánytöbbség mandátumát megszakítva alkotmánybíróvá választotta Handót, Bagdi is aláírta azt a levelet, amelyben 24 bírósági vezető fejezte ki háláját az OBT munkáját ellehetetlenítő Handónak. A törvényszéki elnök Bagdi megválasztásáról a leköszönő OBT elnöke, Matusik Tamás a Szabad Európának azt mondta: „(…) annak én hivatalból nem tudok örülni, hiszen magát a konstrukciót továbbra sem tartom egészségesnek, elvi szinten sem tartottam annak. De a tanács nagy része nem ilyen emberekből fog állni.”

Ismert, az új OBT tagjainak megválasztására azért került sor, mert a mostani tanács hatéves mandátuma január 30-án lejár. A 14 tagról a mintegy 3000 magyar bíró által szeptember-október folyamán megválasztott küldöttek (elektorok) döntöttek. A bírák saját maguk közül titkos szavazással választják ki az új tagokat – 1 ítélőtáblai, 6 törvényszéki és 7 járásbírósági bírót (a 15. tag a Kúria mindenkori elnöke). A 14 tag mellett 14 póttagot is választanak; múlt hétfőn, január 8-án erre már nem jutott idő, ezért január 15-én folytatták a küldöttértekezletet, s döntöttek is a póttagok személyéről. Szemben a múlt heti választással, amikor mindössze egyetlen fővárosi bíró került az OBT-tagok közé, a póttagok között többen is a központi régiót képviselik. Köztük van Kovaliczky Ágota, a Fővárosi Ítélőtábla bírája, aki 2022 nyarán pályázott az ítélőtábla polgári kollégiumának tanácselnöki tisztségére, ám annak ellenére nem ő kapta meg a posztot, hogy a bírák által tartott szavazáson 36:14 arányú támogatást kapott. Helyette a másik pályázót, Kovács Helga Mariannt nevezték ki tanácselnöknek, aki a Kúria elnökének, Varga Zs. Andrásnak a felesége.

Az új OBT a választástól számított 15 napon belül megtartja első ülését. Már első döntéseikből következtetni lehet majd a tanács munkájának jövőbeli irányára. Ha például megszüntetik vagy korlátozzák az OBT-ülések jegyzőkönyveinek teljes nyilvánosságát, aminek a gyakorlatát a lejáró mandátumú OBT alakította ki, s amit Varga Zs. András korábban kifogásolt, az nem sok jót ígér a bírói autonómia híveinek.