- Megérte a felnőttkort a klónozott rézuszmajom

Kínai kutatók a Nature Communications-ben a napokban jelentették meg a tanulmányukat arról, hogy testi sejtes sejtmag-átültetéses módszerrel (somatic cell nuclear transfer, SCNT) 2020. július 16-án sikerült rézusz majmot klónozniuk, amely immár negyedik életévébe lépett. Ez azért jelent áttörés, mert a módszer hatékonysága nagyon alacsony abból adódóan, hogy a tudósok még nem értik teljesen, az “újraprogramozási mechanizmust”. Eddig nem is klónoztak rézusz majmokat ezzel a módszerrel, ReTro, amely nevét a módszerről kapta, a második nem emberi főemlősfaj képviselője, amely klónozással született. Ugyanez a tudóscsoport 2018-ban már sikeresen klónozott egy makákó fajt. A két példány Zhong Zhong és Hua Hua már több, mint hat éves és “boldog és egészséges” életet él nem klónozott társaival. A kutatók nem állapítottak meg semmilyen olyan tényezőt, amely szerint rövidebb kellene, hogy legyen életük.

“Első ízben sikerült eljutnunk egy élő és egészséges rézusz majomhoz, ami nagy előrelépés: a lehetetlen fordult át lehetségesbe annak ellenére, hogy az így létrehozott embriók túlélési esélye nagyon kicsi a természetes módon megtermékenyült petesejtekből származó embriókéhoz képest. Jelenleg még nincs is második példány” - mondta Falong Lu, a tanulmány egyik szerzője a CNN-nek.

Az első állat, amelyet 1996-ban az SCNT-módszerrel sikeresen klónoztak, Dolly, a bárány volt. A módszer lényege, hogy a petesesejt sejtmagját eltávolítják, helyébe a donor egy testszövetéből eltávolított sejtmagot helyeznek, amit egy anyaállat méhébe helyezve természetes módon kihordatnak. A petesejt sejtmagja - lényegében a DNS-állománya - eltávolításkor először elveszíti programját, majd az új sejtmag az eredeti petesejtet átprogramozza. Az újraprogramozott sejt fejlődési teljesítő képessége megnő, és olyan stádiumba kerül, amelyből eredeti programjától eltérően számos fejlődési irányba képes elindulni. Az olyan klónozásnak az előnyei közé, amelynek végén egy új egyed születik, elsőként az tartozik, hogy a genetikai előrehaladás gyorsításával az értékes állatok rövid idő alatt szaporíthatók, a laboratóriumokban pedig genetikailag megegyező kísérleti állatok hozhatók létre. A rézusz majmok azért különösen kedvelt alanyai az orvosi kísérletezéseknek, mert genetikájuk következtében fiziológiájuk hasonló a miénkhez, főleg fertőzés- és immunológiai kutatások alanyai.

Dolly óta már sokféle emlősállatot sikerült klónozni, sertéseket, lovakat, szarvasmarhákat, kutyákat, de az embriók túlélési aránya nagyon alacsony, 1-3 százalék, ami a kutatásokat nagy mértékben hátráltatja, lassítja. Ez az újraprogramozás sikertelenségének a következménye.

A mostani sikerről beszámoló pekingi és sanghaji kutatócsoport az SCNT-technikát már a közönséges makákók néhány évvel ezelőtti klónozása esetében is egy kicsit megváltoztatta, és most a rézusz majmok esetében is ,,csavartak" egy újabbat rajta. Kudarcok százainak az eredményeképp felismerték, hogy a korai szakaszban a külső hártya, amelyből a méhlepény alakul ki, nem fejlődik rendesen, mert nem működik az újraprogramozás. A probléma megoldására a kutatók a “tömeges belső sejt átültetésnek” nevezett módszert dolgozták ki, amelynek során az embrió belső sejteit egy nem klónozott embrióba ültették át, amely azután így normálisan fejlődött, miután beültették az őt kihordó anyába. Így a donor majommal csaknem megegyező klón született. A módszert 113 esetben tesztelték, 11 embriót ültettek be hét pótanyába, ennek az eredménye lett egy születés. “Úgy gondoljuk, hogy még lehetek további abnormalitások, amelyeket ki kell javítanunk. A fő célunk a jövőben az, hogy az SCNT-módszert tovább fejlesszük a főemlősökben” - jegyezte meg Lu.

A tudósok szerint a főemlősök klónozásának az a haszna, hogy az orvosbiológiai kutatások felgyorsulhatnak, ugyanis a laboratóriumi egerek révén szerzett tudásnak megvannak a korlátai. A főemlősökkel folytatott kísérletek, amelyek közelebb állnak az emberekhez, alapvető fontosságúak olyan gyógyszerek kifejlesztéséhez, mint például a Covid-19 elleni vakcinák.

De a majmok használata tudományos célokra, etikai megfontolások miatt ellentmondásos, bár a kínai tudósok azt mondták, ők országuk törvényeit és útmutatásait követték kísérletezéseik során. “Komoly etikai és állatjóléti kérdések merülnek fel az állatok klónozása során. Ezek olyan folyamatok, amelyek fájdalmat és stresszt okoznak, és magas a kudarcok száma, a pusztulási ráta” - tette közzé aggodalmait a brit, Állatok Elleni Kegyetlenségeket Megakadályozó Királyi Társaság.

Az, hogy képesek vagyunk genetikailag azonos majmokkal kísérletezni nagyon hasznos, jegyezte meg Miguel Esteban, a Kínai Tudományos Akadémia Guangzhou Orvostudományi és Egészségügyi Intézetének fő inspektora. “Ez a kutatás a fő bizonyítéka annak, hogy a klónozás lehetséges különböző nem emberi főemlős fajokban, és új utakat mutat a hatékonyság növelése felé. A klónozott majmokat olyan komplex módon lehet genetikailag alakítani, ahogy a természetes módon szaporítottakat nem. Ez új lehetőségeket kínál a betegségek modellezésére. Ráadásul segítheti a fajmegőrzési programokat is” - magyarázta Esteban.

Lluís Montoliu, a spanyol Nemzeti Biotechnológiai Központ kutatója, aki nem vett részt a kísérletekben, arról beszélt, hogy az alacsony sikerességi arány nem csak azt mutatja, hogy az emberek klónozása szükségtelen és vitatható, hamem azt is, hogy ha megpróbálkoznának vele, az egészen kivételesen bonyolult és etikailag igazolhatatlan. “Embereket klónozni teljesen elfogadhatatlan lenne” - mondta Falong Lu.