– A magyar kormánynak általában nem tartozik az ambíciói közé, hogy csökkentse a nemi egyenlőtlenségeket a munkaerőpiacon – így foglalta össze lapunk érdeklődésére Fodor Éva szociológus, a CEU gender studies tanszékének tanára, hogy miként várja a kabinet azt a tervek szerint 2026-ban bevezetni tervezett uniós irányelvet, amely a nemek közti bérkülönbségek felszámolását célozza.
Az előírás szerint az egyenlő értékű munka esetén a nők és férfiak közti bérkülönbség nem haladhatja meg az 5 százalékot. Ennek érdekében a munkáltatóknak több kötelezettségük is lesz majd. Közzé kell tenniük például olyan részletes kimutatásokat, amelyek átláthatóvá teszik a munkavállalók bérét, az álláshirdetéseket pedig nemi szempontból semlegesen kell megfogalmazni.
Ha kiderül, hogy túl nagy a bérkülönbség, akkor a munkáltatónak ezt hat hónapon belül meg kell szüntetnie. Amennyiben ez nem sikerül, akkor – akár a szakszervezet bevonásával – bérértékelést kell végezniük. Ha ez sem vezet eredményre, akkor akár bírság is kiszabható, az érintett munkavállalók pedig kártérítésre lehetnek jogosultak. Fontos változás lesz az is: vitás esetben eddig a munkavállaló terhe volt a bizonyítás, ezentúl a munkáltatónak kell majd igazolnia, hogy a bérkülönbség indokolt volt, nem történt jogsértés.
Magyarországon az rtl.hu által megkérdezett szakértők szerint a munkaügyi hatóság és az alapvető jogok biztosa lehetnek majd a felügyelő szervek. Lapunk kereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de válaszból csak annyi derült ki, hogy az EU 2024 januárjában állítja fel az irányelvet értelmező munkacsoportot. Fodor Éva szerint mindez logikus előrelépés, ugyanis
minden igyekezet ellenére a nők bérhátránya bruttó órabérben számítva átlagosan 12,7 százalék a 2021-es adatok szerint az EU-ban. Magyarországon ugyanez a lemaradás 17,3 százalék, ami a negyedik legmagasabb az Európai Unió országai közt.
– A magyar kormány nem sokat foglalkozik a nemek közti egyenlőtlenségek felszámolásával. A nőknek a „család legfontosabb” narratívájába mindez kevésbé illeszkedik. Elég csak megnézni Novák Katalin több korábbi nyilatkozatát – utalt a szociológus arra, hogy az államfő még miniszterként azt mondta: „Ne higgye el, hogy nekünk nőknek, folyamatosan versenyeznünk kellene a férfiakkal. Ne higgye el, hogy életünk minden pillanatában össze kellene mérni magunkat egymással és legalább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kellene rendelkeznünk, mint a másiknak.” (Itt érdemes felidézni, hogy Novák államfőként már a női egyenjogúság élharcosaként nyilatkozik, épp női államfői csúcstalálkozók szervez Budapestre.)
A tervezetben egyébként 85-ször szerepel a gender szó, ami az eddigi kormányzati reakciókra alapozva nem jósol meleg fogadtatást
Fodor Éva úgy látja, sokkal kevesebb a munkahelyi rugalmasságot célzó, a fizetett munka és magánélet egyensúlyát célzó intézkedés Magyarországon, mint az EU más országaiban. Továbbá 2021 óta nem létezik Egyenlő Bánásmód Hatóság, amelynek egyik feladata épp az volt, hogy elbírálja, diszkrimináció történt-e, ha valaki panasszal fordult hozzájuk. Jogköreit az Alapvető Jogok Biztosának hivatalába olvasztották.
– Épp ezért nem vagyok túl optimista az új EU direktíva hatékonyságát illetően.
– mondta, majd megjegyezte, noha a közszférában túlnyomórészt nők dolgoznak, a nemi diszkrimináció felszámolására inkább a multik törekednek. – Ennek oka, hogy multiknak van egy többnyire nyugati országokban lévő anyacége, ahol ezek fontos, elfogadott alapértékek. Mindezt pedig átültetik a leányvállalatok szervezeti kultúrájába. Nem csak a bérdiszkrimináció tekintetében, de az átláthatóságban is jobbak, mint a közszféra. Épp ezért az irányelv szempontjából rengeteg múlik majd a szakszervezeteken, nőjogi és egyéb civil szervezeteken, hogy a munkavállalók a valós adatokat ismerhessék meg, és hatékonyan tudjanak fellépni a jogsértésekkel szemben.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke is tisztában van azzal, hogy az irányelv bevezetésével nagy felelőssége lesz a szakszervezetnek.
– Az államszervezetben a munkavállalók 80 százaléka nő, a szociális ágazaton belül pedig már 90 százalék az arányuk. A kormány az évek alatt leépítette a különböző garanciákat, a bérezéseket átláthatatlanná tette.
Például a kormánytisztviselők esetében korábban volt diplomával, vagy középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók esetén, az eltöltött szolgálati időt figyelembe véve fizetési fokozatokra megállapított bér. Ez igaz volt a férfiakra, és nőkre egyaránt. A munkáltatónak ehhez tartva magát kellett megállapítani a díjazást. Most bértömeg gazdálkodás van, és három bérsáv, amit úgy hágnak át, ahogy akarnak. Jelenleg a kormány, mint munkáltató nem tudna megfelelni ennek az irányelvnek, és miután nincs garancia ami mindenkire egyaránt érvényes – mondta Boros Péterné, aki szerint nyilvánvaló, hogy mindez nem egy sima ügy, és a szakszervezetnek rengeteg dolga lesz. – Átfogó kampányt tervezünk, más szakszervezetekkel és civilekkel közösen. Nem hagyjuk, hogy a kormány eltrükközze, mert ez egy óriási lehetőség.
Fodor Éva kevésbé bizakodó, mivel az EU direktíva által korrigálni próbált diszkrimináció az egyenlőtlenségeknek csupán egy kis részét fedi le. – Annak, hogy a nők a férfiaknál kevesebbet keresnek az egyik oka, hogy a nők jellemzően kevéssé állnak ki a bérnövekedésük érdekében, mint a férfiak. Tehát ebben van egyfajta attitűd is, ami az irányelv bevezetésével sem feltétlenül szűnik meg. Ennél fontosabb ok, hogy nők gyakrabban dolgoznak olyan munkakörben, amiben eleve kevesebbet lehet keresni, mint például ápolónő, tanítónő. Ez az intézkedés nem emeli fel többek közt a gondoskodó munkát végzők fizetését, ahol kiugróan magas a nők aránya – mondta a szakértő, aki úgy folytatta: – Ahogy azt sem teszi lehetővé, hogy a munkaerőpiacon egyenlő versenyzőnek minősüljön egy két gyerekes édesanya, vagy egy idős rokont ápoló munkavállaló. Ezeket is mind át kéne definiálni, már csak azért is, mert a nyugdíjak esetén a két nem közt már 30 százaléknyi különbség van. Miközben a nők előbb mennek nyugdíjba, és átlagosan tovább is élnek, tehát kitettebbek az időskori elszegényedésnek is.
Ágazati különbségek
Már hatszámjegyű a nők és a férfiak bruttó bérkülönbsége a vezető pozíciókban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal utolsó ismert adataiból, amelyeket az Economx gazdasági portálnak küldtek 2022-ben. Kiemelkednek a felsőfokú végzettséghez kötött egészségügyi foglalkozások, ott átlagosan kicsivel több, mint 470 875 forinttal kerestek többet a férfiak. Ezen a területen jelentősen nőtt a különbség, 2019-ben ugyanis még 143 087 forint volt. A gazdasági tevékenységet segítő egységek férfi vezetői pedig megközelítőleg 230 ezerrel kaptak többet női társaiknál.A vezető pozíciókon túl is több ágazatban visznek haza magasabb fizetéseket a férfiak. Például a magasabban képzett ügyintézők (2022-ben 211 315 forint), a művészeti, kulturális, sport- és vallási foglalkozások (közel 240 ezer forint) esetén is a férfiak domináltak. A szociális szférában is a nők kerestek rosszabbul, 2022-ben átlagosan 12 267 forinttal. Érdekes, hogy még takarítás esetén is a férfiak visznek haza többet (16 489 forint), miközben a szakmabeliek 80 százaléka nő.
Mindössze két területen keresnek jobban a nők az Economx összesítése szerint, de árnyalja a képet, hogy egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozásúak között 31 százalékos volt a nők aránya. A járművezetői és mobilgépek-kezelői terület pedig még kevesebb nőt vonz: csupán 3 százalékot. Előbbinél egyébként csaknem 8, utóbbinál pedig mintegy 23 600 forinttal vihettek többet haza.
