szakszervezet;bérek;Belügyminisztérium;rászorulók;kiszolgáltatottság;munkakörülmények;szociális ágazatban dolgozók;

„Van olyan településvezető, aki a családsegítőket direktben utasítja, hogy a rászorulók közül a helyzetüktől függetlenül kik kaphatnak, és kik nem segítséget”

A kiszolgáltatott helyzet és a szakmai inkompetencia a legnagyobb probléma - vélik a szociális ágazatban dolgozók.

A szociális ágazatban dolgozó 90 ezer idősotthoni ápoló, gondozó, mentálhigiénés szakember, házi segítségnyújtó, hajléktalanellátásban dolgozó, gyermekvédelmi szociális szakember, iskolai szociális munkás, családsegítő többsége nem az alacsony fizetésüket, hanem a kiszolgáltatott helyzetüket és a szakmai inkompetenciát jelölte a legnagyobb problémának – jelentette ki a Népszavának a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezet (SZÁD) elnöke. Köves Ferenc szerint a csaknem három hónappal ezelőtt indított, Változást a szociális ágazatban elnevezésű akciójukra az ország minden pontjáról, az összes megyéből, és az ágazat minden területéről érkezett már válasz.

Többen telefonon elmondták, feudális viszonyok uralkodnak a munkahelyeken, ez elsősorban a kisebb településen működő intézményekre jellemző. A beosztottakat megalázzák a főnökök, vagy akár egy önkormányzati fenntartású intézményben maga a polgármester hoz nem az ő kompetenciájához tartozó döntést.

„Van olyan településvezető, aki a családsegítőket direktben utasítja arról, hogy a rászorulók közül a helyzetüktől függetlenül kik kaphatnak, és kik nem kaphatnak anyagi vagy tárgyi segítséget” 

– mondta. Köves Ferencnek meséltek arról is, hogy gyakran nem a megfelelő szakmai elvek alapján történik egy-egy új kolléga kiválasztása sem, és a munka ellátása sem feltétlenül felel meg az írott vagy íratlan szabályoknak.

A problémák ellenére sem tudnak sokan új munkahelyet keresni, erre főleg egy kistelepülésen dolgozók esélye minimális. Köves Ferenc kijelentette: a szakszervezet körülbelül egy hónap múlva lezárja a válaszadás lehetőségét, összesíti a problémákat, és felkeresi vele Pintér Sándor belügyminisztert. Azt reméli, hogy ezt követően megindulhatnak a tárgyalások a döntéshozókkal a munka-és bérkörülmények javításáról. Az egyik cél az, hogy a keresetek a nemzetgazdasági bruttó átlag (ez decemberben 581 900 forint volt – a szerk.) 70 százalékáról,

azaz a 407 ezer forintról annak 80-90 százalékához közelítsen.

Azt is reméli – mondta az érdekvédő –, hogy a munkakörülmények is változhatnak, ha a minisztériumban ismét szembesülnek azzal, hogy a bogarak, az ágyi poloska vagy a csótány gyakori vendég a bentlakásos intézményekben. Kínosnak tartják majd talán azt is,

hogy beázott mennyezetű és málló vakolatú épületekben dolgoznak a szociális szféra alkalmazottai.

A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum is foglalkozott a területen dolgozók bérhelyzetével. Novemberben egy kidolgozott szociális bértábla-tervezet is készült, ám a a minisztériumtól eddig nem érkezett erre visszajelzés a munkavállalói oldal képviselőinek.