A hét végén beutazta Lengyelországot a hatalomból tavaly kihullott jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) párt csúcsvezetősége. „Tartsunk össze” címszóval tizenhat városban tartottak találkozókat, hogy - Jaroslaw Kaczynski pártelnök szavaival - elmondják a társadalomnak az igazságot Donald Tuskról és egy hónapos kormányáról.
Kaczynski a pártközpontban tartott sajtóértekezletén azt mondta: még az áprilisi önkormányzati választás előtt meg kívánják értetni a társadalommal, hogy a kormányzó koalíció (liberális Polgári Koalíció, a Harmadik Út középpárti szövetség és a Baloldal) becsapta őket, s a demokrácia felszámolásának és a lengyel szuverenitás elvesztése fenyeget. A pártelnök szerint az állam szerveinek az „átvétele” alkotmánysértő, ahogy az állami média korábbi PiS-lojális vezetőinek leváltása is az volt.
Az igazság viszont az, hogy a Tusk-kormány csak üggyel bajjal képes hozzá látni reformjaihoz, mert az elmúlt nyolc évben olyan jogi mechanizmusokat állítottak fel, melyek szerint egyes un. független intézmények vezetőit (médiahatóság, közmédia, országos ügyész és hasonlók) csak elnöki jóváhagyással lehet lecserélni. Ugyanez érvényes a diplomáciai képviseleteket vezető nagykövetekre is. Andrzej Duda államfő pedig nem hajlandó együttműködni a kormánnyal, amikor az lecserélné azokat az állami vezetőket, akik továbbra is a PiS központjából kapott utasításokat hajtják végre. (A lengyel jobboldal Orbán eljárásait másolva akarta bebetonozni a maga hatalmát az elmúlt nyolc évben. A szerk.) Ez a helyzet folyamatosan feszültséget kelt, a kormány lépései pedig indokul szolgálnak az ellenzéki jobboldalnak a látványos akciókra. Kaczynski és társai az országos politikai turnén eközben azzal is érveltek, hogy Tusk egy sor ígéretét nem hajtja végre, például a minimális jövedelem (60 ezer PZL, 1 zloty kb. 87 HUF) adómentességének bevezetését és más jóléti intézkedések is késnek. Ezt a mulasztást az örökölt gazdasági állapotokkal, a szinte készen átvett költségvetéssel indokolja a kormányoldal.
A jobboldal vezére azzal is előállt, hogy a kormánykoalíció eladja Lengyelország szuverenitását, mert Tusk beleegyezne az uniós szerződések újraírásába. Tusk szerint ez nem igaz, pártjának EP-képviselői az ilyen javaslatok ellen szavaztak. Kaczynski szerint viszont Donald Tusk a háttérben engedményeket tesz, ami végül a függetlenség elvesztését jelentheti. A PiS ellenezi a lengyel euró bevezetését és ide sorolhatják az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is.
A valóságnak azonban kevés köze van ehhez: évek óta azt sulykolják a lengyelek fejébe, hogy Donald Tusk voltaképpen német, Németország utasításait követi. (Az éhségsztrájkoló Mariusz Kaminski PiS-politikust a börtönben kényszertáplálásnak vetették alá. Kaczynski szerint ez gestapós kínzás volt, s Tusk személyes parancsára hajthatták végre.)
A párhuzamos világok Lengyelországában a demokratikus koalíció „Száz konkrétum száz nap alatt” elnevezésű választási programján dolgozik. A tervek megvalósítását a gazdasági nehézségek akadályozzák, a törvényalkotási folyamatot pedig Duda elnök vétója blokkolja. De van ügy, amelyben a koalíció sem egységes. Ide tartozik a drákói abortusztilalomnak a megszüntetése, amelyet a nőtársadalom jelentős része régóta követelt. A legnagyobb, kormánypárt, a Polgári Koalíció már benyújtott egy liberalizáló törvényjavaslatot. Nem tudni megkapja-e ez a konzervatívabb koalíciós középpártok támogatását. Mindenesetre a lengyel illetékesek már engedélyezték az un. esemény utáni tabletta szabad megvásárlását a patikákban. Készül az élettársi kapcsolat törvényesítését szolgáló jogszabály is, ami azonos nemű párokra is vonatkozna. Az állam-egyház kapcsolatok rendezése is ide tartozik. Rendelet csökkentette már a hittanórák számát és már nem számít az évvégi átlagba a vallásoktatás eredménye. Ez is feszültségeket okozott korábban. Egy másik liberális kezdeményezés az un. egyházi alap felszámolását tűzte ki célul, a tervek szerint a költségvetés helyett a hívek adófelajánlásaiból kellene finanszírozni a hitéletet. Ez a munka is elindult, egyelőre egy állami bizottság tanulmányozza a megoldási lehetőségeket.
Jareket nyugdíjazná a többség
Több, mint harmincnégy éve a lengyel politika első vonalában van Jaroslaw Kaczynski, aki alapító pártelnöke a legnagyobb jobboldali pártnak, a PiS-nek. A hetvennégy éves vezető 2025-ben politikai nyugdíjba menne. A CBOS közvéleménykutató legújabb felmérése szerint a megkérdezettek 47 százaléka szerint „ez jót tenne Lengyelországnak”, míg 8,9 százalék vélte úgy, hogy a távozás káros lenne az országnak. 11,6 százalék szerint a távozásnak nincs jelentősége, míg 23,7 százalék nem hiszi el, hogy Kaczynski valóban kivonulna a politikából. 8,8 százaléknak nincs véleménye az ügyről. Jaroslaw Kaczynskit a saját közegében prófétaként, vitathatatlan vezérként tisztelik – mondta nekem a minap Ziemowit Szczerek lengyel publicista. Szerinte a PiS-ben nincs a pártelnöknek kijelölt utódja, s Kaczynski nem is engedte meg, hogy bárki is kiemelkedjen a végrehajtók közül. Ezzel együtt már többen is jelentkeztek is a posztra. Maciej Morawiecki volt kormányfő ezt be is jelentette. Potenciális utód lehet Mariusz Blaszczak a PiS frakcióvezetője és erre pályázik feltehetően Andrzej Duda, akinek 2025-ben lejár második elnöki mandátuma.
