Az Európai Unió vezetői csütörtökön megállapodtak az Ukrajnának négy éven át nyújtandó 50 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagról, miután Orbán Viktor visszavonta a támogatással szembeni vétóját. Az alkut rekordidő alatt ütötték nyélbe, legalábbis ahhoz képest, hogy milyen éles szembenállás és fenyegetőzések előzték meg a rendkívüli csúcstalálkozót.
A magyar miniszterelnökre a tanácskozás előtt és alatt is nagy nyomás nehezedett, makacsságával azt kockáztatta, hogy Magyarország teljesen elszigetelődik a közösségben. Végül egyetlen korábbi követelését sem sikerült keresztülvinnie, a Facebookra feltett videójában pedig azzal dicsekedett:
sikerült megakadályoznia, hogy a magyaroknak járó uniós pénzek Ukrajnában kössenek ki. Ilyen veszély azonban soha nem fenyegetett.
Az ukrán csomagról született kompromisszumot azokon a két- és többoldalú tárgyalásokon sikerült kidolgozni, amelyeket Orbán Viktor szerda este, majd csütörtökön a reggeli órákban folytatott néhány uniós vezetővel, köztük Charles Michellel, az állam- és kormányfői testület elnökével, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és az EU három legbefolyásosabb vezetőjével: Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel és Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. Később a többi tagállami vezető is tárgyalóasztalhoz ült, hogy ráüsse a pecsétet az alkudozás eredményére.
A patthelyzet december óta tartott, amikor a magyar kormányfő megakadályozta az Ukrajna pénzügyi megsegítéséről szóló megállapodást. Eredetileg több feltételt is szabott a hozzájárulásához, ebből csütörtökre egy maradt:
továbbra is ragaszkodott a támogatás folyósításának éves vétójához. A többi tagállam erről hallani sem akart, és végül Orbán Viktor hajolt meg az akaratuk előtt.
A megállapodás alapján az uniós vezetők évente vitát rendeznek az 50 milliárdos segélycsomag végrehajtásáról, és szükség esetén két év múlva - egyhangú döntéssel - felülvizsgálatot tarthatnak róla. Vagyis ha Orbán Viktor 2026-ban szeretné elővenni, módosítani az Ukrajna támogatásról született döntést,
neki kell majd megszereznie ehhez a többség támogatását.
A pénzügyi segítség kulcsfontosságú az ukrán gazdaság talpon tartásához, mivel az amerikai kormányzatnak egyelőre nem sikerült megnyernie a Kongresszus beleegyezését a saját 60 milliárd dolláros támogatási csomagjához. Ukrán tisztviselők költségvetési válságra figyelmeztettek, ha a nyugati támogatás teljesen leáll. Von der Leyen sajtótájékoztatóján azt mondta, reméli, az EU döntése arra ösztönzi majd az Egyesült Államokat, hogy kövesse a közösség példáját.
Három nappal a csúcs előtt emelte a tétet az Európai UnióA csúcs záróközleményébe bekerült egy utalás az EU támogatások felfüggesztéséhez vezető jogállamisági eljárásról született korábbi állásfoglalásra. (Magyarországtól e folyamat keretében vontak el átmenetileg 6,3 milliárd euró felzárkóztatási támogatást 2022. decemberében). Az éppen Orbán Viktor nyomására három éve megszületett deklarációban az állam- és kormányfők egyebek mellett leszögezték:
a procedúra keretében hozott intézkedéseknek arányban kell állniuk a jogállamiság megsértése által okozott költségvetési kockázatokkal.
Név nélkül nyilatkozó EU tisztviselők szerint az előírások felemlegetésének nincs semmilyen jelentősége, egy magasrangú EU forrás azonban a Népszavának azt mondta: a passzus azért került be a zárónyilatkozatba, mert helyre kell állítani a bizalmat a magyar kormány és az Európai Bizottság között.
- A magyarok azt állítják, hogy Brüsszel gyakran változtat a pénz felszabadításhoz fűzött feltételeken, a bizottságiak meg azt mondják, Budapest nem teljesít.
Ezért fontos újra írásba foglalni az eljárást övező alapelveket - fogalmazott, finoman utalva rá, hogy Brüsszelnek is lehetnek mulasztásai a folyamatban.
Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a csúcsot követő tájékoztatóján határozott nemmel válaszolt a kérdésre, ígértek-e pénzt Orbánnak cserébe azért, hogy beleegyezett Ukrajna segélyezésébe. Megfigyelők ugyanakkor nem zárják ki, hogy az alkudozások során szóba kerülhetett
a felfüggesztett támogatások részleges felszabadítása az “arányosság” jegyében és a magyar teljesítésről készült brüsszeli értékelések módosítása után.
A következő hónapokban kiderülhet, hogy született-e ilyen háttéralku a brüsszeli csúcson, vagy Orbán Viktor úgy egyezett bele a sokáig ellenzett ukrán csomagba, hogy partnerei semmilyen engedményt nem tettek neki.
Nem beszél Orbán Viktorral a NATO-csatlakozásról a svéd miniszterelnökArcvesztés lett a kardcsörtetés ára
Ahhoz képest, hogy decemberben megvétózta a segélycsomagot, majd komoly feltételeket szabott, hogy támogassa, csak formális ígéreteket kapott Orbán Viktor a voksáért cserébe – mondta lapunknak Balázs Péter korábbi külügyminiszter és uniós biztos. – Pedig egy francia lapnak még le is nyilatkozta, csak úgy hajlandó megszavazni a csomagot, ha nem uniós költségvetésből vagy hitelből fizetik, s nem egy összegben, hanem éves lebontásban. Ezek közül semmi sem teljesült.
A volt külügyminiszter és korábbi magyar uniós biztos hozzátette, azért is nagy kudarc Orbán számára a csütörtöki szavazás, mert csak miatta hívták össze a találkozót, ő próbálta zsarolni a többi uniós kormányfőt, ám ahelyett, hogy szövetségeseket talált volna, egyedül maradt, s alig másfél óra alatt el is jutottak a segélycsomag egységes megszavazásáig.
- Persze az a híradásokból is látszik, hogy előtte voltak egyeztetések Orbán és az EU prominens országainak vezetői között – folytatta Balázs Péter –, ám nem derült ki, ott mi hangzott el, milyen igényei voltak a magyar miniszterelnöknek, s miket ajánlottak neki. A végeredmény azt mutatja, vélhetően inkább súlyos várható következményekkel szembesítették, mintsem a feltételeit támogatták volna. Nehezen képzelhető el, hogy az EU például engedett volna az elveiből, sokkal inkább Orbán szembesülhetett vele, hogy egyedül maradt, senki sem állt mellé, így visszakozott. Ez a korábbi kardcsörtetés és kinyilatkoztatások után komoly arcvesztés számára nemzetközi szinten, de itthon biztosan megmagyarázzák majd, s végül győzelem lesz az amúgy jelentős vereségből.
VAS ANDRÁS