Szikrázó téli napsütés, modern, impozáns épületek, zöldellő pályák, kondipark. Szinte biztatják az embert a sportra, ráadásul pár lépés séta után már alig hallatszik a négysávos út forgalmának zaja. Igazi béke szigete. Látszólag. A szegedi Szent Gellért Fórum manapság ugyanis nemcsak a futballmeccsek, hanem egy tervezett bővítés kapcsán került az érdeklődés középpontjába. Az ügy megítélése pedig, ahogy ez lenni szokott, attól függ, ki melyik oldalon áll.
Éjjel vágott rendet az Orbán-kormány
A csongrádi megyeszékhelyen, a Dorozsmai út mellett 2019 nyarára rendezvényközponttal, futball-, tenisz- és futópályákkal mesés sportkomplexumot hozott létre a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Kiss-Rigó László megyés püspök már 2018-ban távlatokról beszélt, a kormány pedig 20 milliárd forinttal támogatta az elképzeléseket, hogy később iskolát építhessenek, és a zeneművészeti képzésben is szerepet vállalhassanak. Előbbi tervnek most jött el az ideje.
A stadion mögött egy hathektáros erdő húzódik, amelyet az állam az egyházmegyének ajándékozott. Ezen a helyen szeretnének iskolát emelni – derült ki tavaly ősszel. Ehhez azonban ki kellene vágni a fák jelentős részét. Az erdőirtást az első pillanattól kezdve elutasította a városvezetés és a helyi lakosok jó része. Volt tüntetés a püspöki hivatal előtt, a Momentum aláírásgyűjtést kezdeményezett a terület megóvása érdekében, később internetes szavazással névadásra buzdították a szegedieket, mert abban reménykednek, nem lehet egy olyan dolgot eltörölni a föld színéről, amelynek neve van.
Szeged cseretelket ajánlott, majd a közgyűlés – fontos hangsúlyozni, hogy a kormánypárti képviselők többsége is így szavazott – december közepén védelem alá helyezte az erdőrészt, több másikkal együtt.
Az elképzeléseiket egy december 23-án éjszaka megjelent, Orbán Viktor nevével jegyzett kormányrendelet húzta át, mely „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek elhárítása és kezelése érdekében” a Szeged-Csanádi Egyházmegye beruházásaival összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, lényegében zöld lámpát mutatva ezzel az építkezésnek.
Mindenképpen szeretnék elérni, hogy az egyházmegye meggondolja magát, közölte lapunkkal Mihálik Edvin szegedi momentumos politikus. Eddig nem közeledtek az álláspontok, a futballakadémia részéről kevesellték a város által kínált 3,3 hektáros területet. – Ezért akarnak mindenképpen a 6 hektáros erdő helyén építkezni. Összehasonlításképp, a József Attila sugárúton három intézmény összesen 2300 tanulóval osztozik egy 3,5 hektáros telken, és kényelmesen elférnek, nagy sportpályáknak is van hely. Ezért nem tudjuk elfogadni ezt az érvet a véderdő kiirtására.
Látva azt, hogy milyen sok szegedi mozdult meg az erdő védelmében, bízom benne, hogy meg tudjuk akadályozni a fák kivágását.
A város tudta, de nem sejtette
A Szeged-Csanádi Egyházmegye azonban ragaszkodik a Dorozsmai úti helyszínhez. Szerintük a meglévő napelemparkjukban és a termálvíz felhasználásában rejlő további lehetőségeket csak akkor tudják kihasználni, ha az új létesítmény mindezekhez a lehető legközelebb van. A sajtószolgálat arra a kérdésünkre nem tudott konkrét választ adni, hogy mikor kezdődhet el az építkezés, mekkora költséggel számolnak, ezek milyen forrásból származnak. Jelenleg tervezési fázisban van a beruházás, a költségvetés ennek függvénye, írták. Eközben az is egyre világosabbá válik, miért a sportolók szempontjából a terület méretével kapcsolatos elégedetlenség.
A Szeged-Csanád Grosics Akadémia honlapján egy szülői értekezletről számolnak be, ahol Kiss-Rigó László a Szent Gellért Fórum bővítési szándéka elleni hangokat méltatlan politikai támadásként írja le, adta hírül a szeged.hu portál.
Az eseményen ugyanakkor nem csupán új iskola, hanem három új futballpálya építéséről is szó esett.
Arról pedig, hogy 2018 óta miért nem egyeztettek a tervezett helyszínről, Nagy Sándor, Szeged egyik alpolgármestere azt felelte lapunknak: azért, mert az a határozat nem jelölte ki az erdőt. – Ez csak most ősszel történt, a megkérdezésünk nélkül. Ezután jeleztük, zárt körű tárgyaláson és egyébként nyilvánosan is, hogy azt gondoljuk, hogy a töltés város felőli oldalán lévő, szintén állami tulajdonú, 3,3 hektáros terület sokkal jobb lenne iskolának. Nemcsak az erdő kímélése szólna emellett, hanem az is, hogy a telek mellett megy el 90-es busz, és ott végződik a 9-es troli, tehát egy ottani iskolának remek kapcsolata lenne a városhoz.
Az építkezés pártolói rendszerint azzal érvelnek, hogy az ellenzők halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek akarnak rosszat, illetve hogy a kis erdő egyébként is elvadult, gondozatlan, szemetes. Egyrészt utóbbiról nem az erdő tehet, másrészt valóban nem sétára csábító a hely. De muszáj, hogy egy fával borított terület feltétlenül kirándulás, ezáltal az ember célját szolgálja? Nem lehet egyszerűen csak egy ökoszisztéma, amihez kivételesen nem nyúlunk hozzá? – tettük fel a kérdést immár a helyszínen. És vajon igaza lehet-e Gulyás Gergely miniszternek, aki újságírói kérdésre azt mondta egy kormányinfón: az egyébként sem erdő, hanem „egy gondozatlan, gazos terület, ahol vannak fák is”? Kétségeinket a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője oszlatta el. A törvény szerint az erdő olyan, erdei fák által borított terület, amelynek a kiterjedése legalább 5 ezer négyzetméter, azaz fél hektár, és nem keskenyebb 20 méternél. Más megfogalmazásban: természetvédelmi szempontból minden olyan fás terület, amely erdei ökoszisztémaként működik, gyakorlatilag erdő, hallottuk Gálhidy Lászlótól.
A véderdő védelmében
– Sok minden nézhet ki erdőnek, mondjuk egy gyümölcsös, de mégsem erdő. Létezik egy interaktív erdőtérkép (erdoterkep.nebih.gov.hu), amelyen szerepel az ország összes területe, ami erdő művelési ágba tartozik. Úgy kell elképzelni, hogy minden gazdálkodási egységnek, vagyis erdőrészletnek van egy neve, amely a település nevéből, valamint egy számból és egy betűből képeződik. Ezen a térképen látjuk, hogy ez az adott zöld terület pontosan micsoda. A szóban forgó szegedi terület egyértelműen erdő.
Az egyházmegye megígérte, hogy a kivágott fákat egy olyan helyszínen pótolja majd, ahol azt az önkormányzat szeretné. A csereerdősítésnek nevezett tevékenység éppen az ilyen eseteket orvosolja, de azért ilyen helyzetben mégsem működik a darab-darab elve. Előfordul, hogy muszáj egy erdőterületet felszámolni, mert mondjuk új lakónegyed vagy út épül. Ilyenkor annak érdekében, hogy az ország erdőterülete ne csökkenjen – ez hozzávetőleg Trianon óta fontos törekvés –, máshol, például felhagyott legelőn, szántón létre kell hozni egy hasonló minőségű erdőt, hallottuk a WWF szakértőjétől.
Egy újonnan telepített erdő csak évtizedek múlva tudja majd betölteni a kivágott előd funkcióját.
Az erdőhöz kötött élővilág legtöbb tagja nem képes a friss telepítést lakó- vagy táplálkozóhelyként használni, de pormegkötés, tájképvédelem szempontjából sem azonos értékű a kivágottal.Az online névadó szavazáson a többség Assisi Szent Ferenc, a természet és az erdők védőszentjét választotta. A javaslatot először egy szakértői bizottság fogja véleményezni, ezután kerül a közgyűlés elé, magyarázta lapunknak Mihálik Edvin. Mivel az erdő területén nem lakik senki, ezért lakossági egyeztetésre nincs szükség. Nagy Sándor is abban bízik, hogy
„amíg nem indulnak meg a láncfűrészek, addig felül lehet vizsgálni a hibás elképzelést”.
Mindkét helyi politikus úgy véli: az erdőtelepítéssel kapcsolatos számháborúzás fölösleges, a véderdőt az elődök nem véletlenül ültették pont oda, a közel hetvenéves fák az uralkodó szélirány miatt évi 400 tonna szálló port kötnek meg. A szegediek mindenesetre nem hagyják annyiban a dolgot, lapzártánk után tartottak az ügyben lakossági fórumot.
Novák Katalinnak is átnyújtottak a petíciót a szegedi fakivágás ellen, de a barátnői miatt az államfő inkább gyorsan lerázta magáról a tüntetőket