A Népszava többszöri megkeresésére a Belügyminisztérium (BM) közzétette a pedagógusi béremelés koncepciójának társadalmi egyeztetése során beérkezett szakmai javaslatok, észrevételek összefoglalóját, amelyből kiderült, a dokumentumban feltüntetett 25 javaslat mindegyikét elutasították.
A koncepciót 2023. december 29-én bocsátották társadalmi vitára, melynek határideje idén január 6-án járt le. A pedagógusok béremeléséről szóló kormányrendelet, melynek alapját a koncepció adta, január 18-án jelent meg.
A javaslatokat, észrevételeket beküldők között voltak civil szakmai szervezetek, a pedagógus érdekképviseletek, önkormányzatok, magánszemélyek, de megtalálhatók köztük a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyarországi Református Egyház és a Kisvárdai Tankerületi Központ is.
A BM nem sokat gondolkodott az elutasítások indoklásán, az összefoglalóban mindössze 4-5 különböző szakmai-jogi indoklás váltakozik.
Például az a javaslat, hogy a béremelés a nem pedagógus végzettségű iskolai dolgozókra is vonatkozzon, a tárca szerint ellentétes a jogszabály céljával. Azt, hogy a pályakezdő gyakornokok és a Pedagógus I. fokozatba tartozók bérminimuma között ne csak bruttó 10 ezer forint, hanem legalább 100 ezer forint különbség legyen (ezt a Pedagóguskar és a Kisvárdai Tankerületi Központ is javasolta) azért nem találták elfogadhatónak, mert „nem illeszkedik a kormányzati politikába”, ahogy az sem, hogy legyenek jogi garanciák a béremelés pénzügyi fedezetére.
Az a javaslat, miszerint az iskolaigazgatóknak is lehetne beleszólásuk a pedagógusbérek meghatározásába, azért került elutasításra, mert az túlmutat a szabályozás keretein - csakúgy, mint az a javaslat, hogy a további évekre tervezett emelés függjön az inflációtól. Magánszemélyek egy csoportja jelezte, hogy a koncepció egészével nem érten egyet, a BM ezt például azzal hárította, hogy a tervezet a kormány döntését hajtja végre. Néhány javaslatot pedig szükségtelennek tartottak a jelenlegi jogi környezetben.
A véleményezők között volt a Pedagógusok Szakszervezete is, amelynek elnöke, Totyik Tamás lapunknak azt mondta: az Orbán-kormány puszta formalitássá silányította a társadalmi egyeztetést, ennek ellenére szomorú, hogy a szaktárca semmilyen külső véleményt nem volt hajlandó befogadni, még a tankerületi vagy egyházi javaslatokat sem. De azt is megdöbbentőnek tartja, hogy a 60 tankerületi központból mindössze egy vette a fáradságot, hogy véleményezze a koncepciót.
4
mindössze ennyi tankerületi központ véleményezett, miközben összesen 60 van
CIRKUSZ
Totyik Tamás: a kormány puszta formalitássá silányította a társadalmi egyeztetést
bubi