Január végén történelmi csúcsára, 46,5 milliárd euróra, vagyis mintegy 50,4 milliárd dollárra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) deviza és aranytartaléka – közölte a jegybank.
Ebben is leköröznek a régiós társak
Az MNB tartalékai messze elmaradnak környező országok jegybankjainak devizalikviditásától. A magyar jegybank 50,4 milliárd dolláros tartalékával szemben, a lengyel központi bank devizakészlete tavaly novemberben 187 milliárd dollárra, a csehé 141 milliárd dollárra, a Román Nemzeti Banké pedig 71 milliárd dollárra rúgott a statista.com adatai szerint. A magyar tartalék még mindig nagyon alacsony, ezzel magyarázható például, hogy a 2022 októberi forintösszeomláskor az MNB azonnal a drasztikus kamatameléshez nyúlt, meg sem próbált beavatkozni a piaci folyamatokba a devizatartaléka mozgósításával. A Cseh Nemzeti Bank ugyanekkor a cseh korona védelmében néhány nap alatt 5 milliárd eurót költött el tartalékaiból, hiszen megtehette a 140 milliárd dolláros tartaléka terhére. Ugyanekkora intervenciói esetén az MNB tartaléka több mint tíz százalékkal csökkenne, vagyis ellőné az puskapora nagy részét.
A tavaly januári értéket 6,2 milliárd euróval túlszárnyaló rekord ellenére régiós összehasonlításban még mindig rendkívül kicsi a magyar tartalék, vagyis egy komoly árfolyamválság esetén a forint számára még mindig nem tudna érdemi védelmet nyújtani. Az MNB adatai szerint már a múlt év végén is rekordszintre, 41,4 milliárd euróra emelkedett a tartalék. Az év elején az Államadósság Kezelő Központ két devizakötvényt is kibocsátott mintegy 3,5 milliárd euró értékben, és az év elején közel egymilliárd eurónyi uniós támogatás is érkezett. Mind a két devizaforrást az MNB váltja át a kormány számára forintra, így annak ellenértéke növeli a devizatartalékot. Az MNB mozgásterét növeli az Európai Központi Bankkal még évekkel ezelőtt kötött 4 milliárd eurós keretmegállapodása, amelyet szükség esetén az EKB azonnal a MNB rendelkezésre tud bocsátani, ezzel növelve a jegybank devizalikviditását. A MNB tartalékait növelte az arany drágulása is, az elmúlt egy évben 10 százalékkal nőtt a nemesfém ára. Az 46,5 milliárd eurós tartalékból 5,7 milliárdot tesz ki az arany, 29,1 milliárdot a devizabetét, a kötvény és a készpénz, míg és 8,9 milliárd euró egyéb eszközökben van.
Az államkötvények átváltásából befolyó pénzek csak átmenetileg növelik a tartalékszámla összegét, hiszen azokat törleszteni is kell. Ezzel szemben az uniós támogatások tartós bevételt jelentenek. Magyarország 2004-es EU-s csatlakozása óta jelentős összegeket, évi 3-5 milliárd eurónyi támogatást kap, így csak az ebből befolyó összegből az MNB már komoly, 100 milliárd eurós devizatartalékot építhetett volna. Ám az MNB vezetése 2010-2020-as években inkább abban volt érdekelt, hogy minél nagyobb pénzügyi nyereségre tegyen szert. Ezért az alacsony kamatozású, veszteséget termelő devizatartalékot a lehető legalacsonyabb szinten tartották, azt forintra váltották. Az így keletkezett nyereség jelentős része eltűnt a jegybanki alapítványok mögött.
