Az úgynevezett „becsület napja” és az ebből az alkalomból megrendezett Kitörés teljesítménytúra ellen hirdetett tüntetést az Autonóm mozgalom szombat délután.
A Széll Kálmán (Moszkva) téren kifeszített antifasiszta és náciellenes transzparensek körül néhány százan gyülekeztek, közöttük németek és olaszok. Ahogyan arra számítani lehetett, óriási volt a készültség, a közeli Széna téren egymást érték a rendőrautók és a csapatszállító kisbuszok.
Bár az autonómok felhívásukban azt írták, hogy a tüntetés során engedélyezett a Covid-maszk használata – eredetileg így is volt –, az ötlet végül nem nyerte el a rendőrség tetszését. Az egyik szervező bejelentette: „A rendőrség ragaszkodik ahhoz, hogy egész arcot eltakaró maszkot ne viseljünk, és ebbe beleértik a Covid-maszkot is”.
A szélsőjobboldal ilyenkor arra emlékezik, hogy 1945. február 11-én a hitleri Németország csapatai és magyar szövetségeseik megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűbe zárt budai Várból. Ungváry Krisztián történész adatai szerint a Vörös Hadsereg közel 80 ezer fős vesztesége valamivel nagyobb volt, mint a lakosság, a német és magyar védők áldozatainak száma együttesen. Egyedül Adolf Hitler ragaszkodott az általa „erőddé" nyilvánított magyar főváros védelméhez. A náci diktátor számára nem volt szempont, hogy mekkora veszteség éri a lakosságot és a várost. Veesenmayer német nagykövet és különleges megbízott közölte, hogy „nem törődünk vele, ha Budapest tízszer is elpusztul, ha ezzel Bécset védeni tudjuk".
A Széll Kálmán téri antifasiszta demonstráció egyik szónoka arra szólított fel: „Harcoljunk a becstelenség napja ellen!”. A tüntetők erős rendőri biztosítással vonultak a budai Várba, a tömeg dobpergés közepette több nyelven jelszavakat skandált. A menet élén vitt molinón ez állt: „Elég a nácik dicsőítéséből!”
A szélsőjobboldali szervezetek nem kaptak rendőrségi engedélyt arra, hogy közterületen megtartsák a becsületnapi „központi megemlékezést”. A Vár másik oldalán lévő Tóth Árpád sétányon viszont már az indítás előtt fél órával hosszú sorokban várakoztak a Kitörés teljesítménytúra résztvevői.
Néhol német szót lehetett hallani. A legtöbben átlagos túrázónak tűntek, de azért nem mindenki: voltak, akik katonai egyenruhában vágtak neki a távnak. Némelyeken nyilaskeresztet, náci szimbólumot, áthúzott sarló-kalapácsot, árpádsávot láttunk. Ami nem is csoda, mindez jól illeszkedik a rendezvény szellemiségéhez. Hiszen a teljesítők vaskeresztes felvarrót és emléklapot kapnak, az oklevél szövege szerint a túra „Budapest hősies védőinek” állít emléket.
Az egyik – mint kiderült: 17 éves, vidékről érkezett fiú – alaposan kiöltözött. Birodalmi sassal kombinált horogkereszt és SS-felirat mellett a Waffen SS koponyás jelképét, az Ukrajna elleni háborút éltető Z betűt és a Wagner-csoport címerét viselte, a bakancsában pedig a „fehér hatalmat” szimbolizáló fehér cipőfűzőt. A nyakában kereszt lógott.
Készségesen nyilatkozott a sajtónak. Beszámolt például arról, hogy reményei szerint hamarosan bejegyzik a társaival együtt alapított új, német nevű pártot, amelynek magyar fordítása: halálosztag. Kérdésünkre közölte, hogy neonácinak tartja magát, de – nyugtatott meg – a koncentrációs táborokkal és a zsidók millióinak legyilkolásával nem ért egyet.
A rendőrkordonok jóvoltából az ellentüntetők és a túrázók nem találkoztak egymással. Hegyi Szabolcs, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogi szakértője is a helyszínen volt. Miután véget ért az antifasiszta demonstráció, lapunknak elmondta, hogy tudomása szerint nem történt atrocitás vagy más rendkívüli esemény.
