A tavalyi fél százalékos visszaesés után 2024-re visszafogott, 2-2,5 százalékos gazdasági növekedést jósol a magyar gazdaságnak a Policy Agenda. A kutatócég szerint 2023 utolsó negyedében sem tért vissza a recesszió, de 2024 folyamatos akadályfutás lesz a gazdaságpolitika számára, azaz nehézségekkel terhelt növekedés várható. Lassú lesz a beruházások újbóli fellendülése, és a fogyasztói árak is jelentős hullámzással csökkenhetnek. Éves szinten 7,5 százalékos inflációt várnak 2024-re – ami jelentősen meghaladja más elemzőcégek 4-5 százalékos előrejelzéseit.
Laza költségvetési és monetáris politika mellett az infláció visszapattanása várható idén - jelzik előre a Policy Agenda kutatói. Ezt sejtetik a már bejelentett áremelések: a telekommunikációs cégek inflációt követő díjemelést terveznek, a Vodafone 15,4, a Yettel 15,3, a Telekom pedig 15 százalékkal emel. Díjkorrekciók várhatók a bankok, a biztosítók és az állami szolgáltatások körében is, így például a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében is. A banki költségeknél 18 százalékos növekedés következik, a magyar posta egyes termekéinél infláció feletti emelést tervez, s 40-50 százalékos útdíj drágítás várható a teherautók esetében.
Az elemzés szerint hiányoznak a fejlődéshez szükséges források és „termelési tényezők”: a növekedés egyértelmű korlátját jelentheti a 2023-as év megoldatlan nehézségei közül például a közúti közlekedési infrastruktúra további romlása. Az elmaradt karbantartás, javítás hatalmas forrásokat igényelne. Egyértelműen az egész társadalmat érinti az egészségügyi katasztrófa veszélye. A szakorvosok és az egészségügyi személyzet hiánya, az egyre hosszabb várakozási idők, a szünetelő kórházi ellátások, a kórházi fertőzések és a rendszer anyagi forrásainak szűkössége megoldatlan.
A pénzügyi mutatók 2023-ban kaotikus folyamatot mutattak. Változatlanul ellentmondásos helyzet alakult ki a fiskális és a monetáris folyamatok között. A költségvetés hiánya 5,9 százalékra nőtt, és az év közbeni többszöri hiánycél megemelése bizonytalanságot kelthet a gazdaság, a befektetők és így a hitelminősítők körében is. A 18 százalékra emelt, és csak lassan csökkentett alapkamat következtében is szűkült a beruházási tevékenység. A kimagaslóan magas infláció miatt visszaesett a fogyasztás. A költségvetés adatai a következő időszakokra is bizonytalan pénzügyi helyzetre utalnak. A fiskális és monetáris politika disszonanciái jelentősek. Az infláció csökkentésével és a várható kamat- és árfolyamváltozással összefüggő várakozások megvalósulásával a tervezett gyors ütemű gazdasági növekedés kétségesnek tűnik – vélekednek a Policy Agenda kutatói.
