GDP;MNB;infláció;lakossági fogyasztás;GKI;gazdasági fejlődés;jólét;lemaradás;munkajövedelem;

2024-03-04 05:45:00

Már Bulgária is előz, az egyre szegényedő magyaroknál kevesebbet senki nem költ az Európai Unióban

Ráadásul fele vagy harmadakkora jövedelemből ugyanolyan drága az élet, mint máshol.

 A magyar lakosság fogyasztása az Európai Unióban a második legalacsonyabb volt 2022-ben, a magyaroknál csak a bolgárok költöttek kevesebbet. Ám a 17 százalék feletti tavalyi magyarországi infláció miatt 2023-ben a magyar lakosság fogyasztásra minden bizonnyal az utolsó helyre csúszott vissza. Ennek okait és a lehetséges gazdaságpolitikai kitörés pontokat vizsgáltak meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői és publikálták elemzésükben. 

A magyar háztartások azért költik a legkevesebbet, mert a legalacsonyabb a jövedelmük – állapították meg az MNB elemzői. Ez részint a gazdaság szerkezetéből ered: a Magyarországon megtelepedett versenyképtelen vagy alacsony versenyképességi ágazatok kevesebb jövedelmet termelnek, ráadásul az GDP-ből évente 3-4 százalék külföldre vándorol az ország eladósodása és a külföldi cégek hazautalásai miatt. Az elmúlt években ugyan forintban jelentősen nőttek a háztartások jövedelmei, 2012–2022 között 140 százalékkal, ami a legmagasabb javulás az EU-ban, de euróban már korántsem ilyen impozáns az emelkedés. Euróban az EU-átlag kevesebb mint felét érik el a hazai bruttó átlagkeresetek, de vásárlóerő-paritáson is csak 64 százalékát. Az MNB szakértői szerint ebből a körből gazdasági modellváltással lehetne kitörni: a kormánynak olyan ágazatokba kellene tőkét vonzania, amelyek növelik az itthon maradó bruttó nemzeti jövedelmet (GNI). Tovább rontotta az elmúlt években a háztartások helyzetét, hogy azok részesedése a rendelkezésre álló nemzeti jövedelemből közel 10 százalékkal mérséklődött, a jövedelemnövekedés nagyobb része a vállalati profitokban és az államnál csapódott le.

A fogyasztás növekedését és a jólét elérését akadályozó másik tényező az infláció. A GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évben Magyarországon nőttek a leggyorsabban a fogyasztói árak azon 10 tagállam közül, amelyekkel egyszerre lett a közösség tagja. 2004 és 2020 között az Európai Unióban az átlagos éves áremelkedés 1 százalék volt. A Covid-válság utáni árrobbanásban az uniós infláció is megugrott, ezen időszak alatt összesen 20 százalék volt a drágulás, így húsz év alatt az árak 140 százalékkal emelkedtek az EU-ban. Mindeközben idehaza 240 százalékos volt a növekedés.

Megtévesztő lehet, ha a magyar árak emelkedését a jóval fejlettebb uniós átlaghoz hasonlítják, ezért a GKI kutatói megnézték a régiós mutatók alakulását is. A cseh, a szlovák, illetve a lengyel árak szinte teljesen együtt mozogtak az előző két évtizedben. A magyar árnövekedés 2006 és 2012 között magasabb volt, mint a többi visegrádi országé, majd 2017-ig azonos ütemre váltott. Ezt követően ismét gyorsabban nőttek nálunk az árak. Bár Romániához képest itthon alacsonyabb volt az árváltozás üteme a vizsgált időszak nagy részében, 2023-ra sikerült „utolérnünk” keleti szomszédunkat is. Mindez jól mutatja, hogy az előző húsz évben nem az infláció leszorítása volt a magyar gazdaságpolitika fő célja – vélekednek a GKI kutatói.

A piacosított termékeknél és szolgáltatásoknál (ruházat, kommunikáció, vendéglátás) csak nagyon alacsony relatív árváltozás figyelhető meg az uniós átlaghoz képest az előző két évtizedben, vásárlóerő-paritáson. Kivétel az élelmiszer, amire a háztartások jövedelmük 21,7 százalékát fordítják. Itt drasztikus az emelkedés: míg 2004-ben az EU-s átlag kétharmadán álltak az árak, 2022-re már a 90 százalékán, sőt a MNB számítása szerint ez tavaly az uniós átlag 96 százalékára emelkedett, vagyis már ugyanolyan drága Magyarországon az élet, mint az EU-ban, ám fele vagy harmadakkora jövedelem mellett.