Sulyok Tamás köztársasági elnök ma ellenjegyezte az Országgyűlésnek 2024. február 26-án Svédország NATO-csatlakozásáról hozott döntését – olvasható a köztársasági elnök hivatalos oldalán. A közlemény Az új államfő első döntése címmel jelent meg
Sulyok Tamás egy másfél éve húzódó folyamat végére tett pontot. Svédország NATO-csatlakozásának a ratifikálását utolsóként Törökország és Magyarország akadályozta. Az észak-atlanti szövetség második legnagyobb haderejével rendelkező Törökország nevében Recep Tayyip Erdogan elnök vezette ankarai kormány biztonsági aggályokra – az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) kapcsolatos fenntartásokra – hivatkozva akadályozta a ratifikálást. Azután, hogy ezeket az aggályokat a stockholmi kormány többé-kevésbé eloszlatta, Recep Tayyip Erdogan már ahhoz kötötte támogatását, hogy az Egyesült Államok járuljon hozzá 40 darab új F-16-os vadászgép küldéséhez, illetve a meglévő török flotta korszerűsítéséhez.
Az Orbán-kormány illetve a vele látszatvitát folytató Fidesz először arra hivatkozva akadályozta a svéd NATO-csatlakozást, hogy a törökök ne maradjanak egyedül. (Ennek egyik megkapó epizódjaként még 2022 októberében az Orbán-kormány akkori honvédelmi államtitkára, Maróth Gáspár hisztériának nevezte a svéd és a finn NATO-csatlakozás szándékát, elismerte viszont, hogy Oroszországgal szemben hihetetlen túlérő alakulna ki.) Ezután következett a sértődöttség több svéd állami iskolában vetített 2019-es kisfilm miatt, amely a demokratikus intézményrendszer magyarországi leépítését mutatja be az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése után.
A magyar Országgyűlés végül a 2024. tavaszi ülésszak első napján, február 26-án fogadta el a törványt Svédország csatlakozsáárül az észak-atlanti szervezethez.
Az Országgyűlés megszavazta Svédország NATO-csatlakozását