Az elmúlt napokban a lengyel szejm ismét viharos jeleneteknek volt a helyszíne – ezúttal azonban a kormánytábort alkotó erők képviselői estek egymásnak. A baloldali képviselőnők sorozatban szólaltak fel és vonták felelősségre a szejm elnökét, Szymon Holowniát, amiért ígérete ellenére nem tűzte napirendre az abortuszt liberalizáló törvényjavaslatokat. Holownia hebegett-habogott, azt magyarázta, hogy döntésével csak enyhíteni akarja a feszültséget a kormányzó pártszövetségben, amelynek pártjai a közelgő helyhatósági választások miatt amúgy is versengenek egymással. A törvények pedig – ígérte – az első fordulót követően, április 11-én napirendre kerülnek. Holownia a szövetségesei össztüzébe került. Ez az ügy veszélyezteti az általa vezetett centrista Harmadik Út idei választási kilátásait, s 2025-ben pedeig az ő államelnöki esélyeit is.
2020 októberében a lengyel alkotmánybíróság döntése gyakorlatilag betiltotta az abortuszt. Lengyelországban 1993 óta amúgy is igen szigorú feltételei voltak a művi vetélés végrehajtásának, de ezt annyiban szűkítették, hogy kivették a lehetséges indikációk közül a magzat súlyos sérülését, betegségét. Az alkotmánybíróságot akkor már olyan bírók alkották, akiket a jobboldali vallásos-nacionalista szellemű Jog és Igazságosság (PiS) párt helyezett hivatalba. A testület PiS-képviselők egy csoportjának beadványát tárgyalva hozta meg az ítéletet. Válaszul felháborodott nők és férfiak tízezrei árasztották el az utcákat. A tüntetések, főleg női tiltakozások hetekig tartottak. A független sajtó addig is, azután is beszámolt arról, hogy súlyosan sérült, életképtelen magzat megszülésére kényszerítettek anyákat, többen meghaltak ilyen szülés miatt. A tüntetők dühe a kormánypárt mellett a katolikus egyház ellen fordult – a nőellenes politika mögött a klérust látták. Nem véletlen, hogy a demokratikus ellenzék összes pártja fellépett a döntés megváltoztatásáért, sőt a megelőző állapotoknál is nagyobb szabadságot követelt a lengyel nőknek.
A jobboldal az abortusz-szigorítástól feltehetően azt remélte, hogy a konzervatív tábor és a klérus még erősebben fogja támogatni, s ezzel megőrzi hatalmát. Tévedtek. A nőellenesnek érzékelt lépések mozgósították a szavazókat. A 2023. október 15-i választáson példátlan arányban jelentek meg az addig inkább passzív fiatalok és a nők. A 18-29 év közötti nők 71,5, a 30-39 év közöttiek 77,3 százaléka szavazott, ami 25 százalékkal volt magasabb a 2019-es részvételüknél. Nyilván nem csak a testük felett való rendelkezés joga foglalkoztatta őket a szavazáskor, de ennek is nagy szerepe volt. Egészében ki lehet mondani, hogy a lengyel társadalom ma sokkal megengedőbben kezeli a nők abortuszhoz való jogának ügyét, mint pár évtizede, miközben a nyugat-európainál még mindig konzervatívabb. A Gazeta Wyborcza liberális lap által ismertetett közvélemény-kutatás arra jutott, hogy a lengyelek 63 százaléka szerint az abortusz nem engedélyezhető csupán mert a nő nem kíván gyereket szülni. Ugyanebben a kutatásban az áll, hogy a megkérdezettek engedélyeznék a művi vetélést számos esetben. Igent mondana 92 százalék az anya életének védelmében, 87 százalék, ha a terhesség erőszak következménye, 87 százalék az anya egészsége védelmében és 68 százalék akkor, ha a gyermek várhatóan sérülten születik.
A kormánykoalíciót alkotó három erő négy törvénytervezetet adott be. A Baloldal két törvényjavaslatot készített. Az egyik szerint végrehajtható az abortusz a terhes nő kívánsága alapján a terhesség 12-ik hetéig. A Baloldal töröltetné a büntető törvénykönyvből azokat a paragrafusokat, amelyek az abortuszhoz való segítségnyújtást torolják meg. Egy másik változtatással megszüntetnék a lehetőségét annak, hogy a nőgyógyászok lelkiismereti okra hivatkozva megtagadják az eljárást. Donald Tusk miniszterelnök Polgári Koalíciója is engedélyeztetné a terhesség 12-ik hetéig az abortuszt, de más változtatást nem javasolnak. A Lengyel Néppártból (parasztpárt) és a Lengyelország 2050 centrista pártból álló Harmadik Út a 2020 előtti állapotot, az „1993-as abortusz-kompromisszumot” állítaná vissza, amikor a magzat vészes életkilátásai miatt is lehetett vetélést végrehajtani. Holownia ezt azzal indokolja, hogy az elnöki vétó úgyis megakadályozná a radikális reformokat. Ráadásul népszavazást rendeztetne e kérdésben.
A koalíciós partnerek az idei helyhatósági és EP-választásokon legtöbbször egymással is versengenek. Nagy szükségük van arra, hogy demonstrálják táboruknak, hogy programpontjaikból mit tudtak eddig megvalósítani. A Harmadik Út szeretné, hogy az abortuszkérdés ne tüzelje fel a kedélyeket, ne fordítsa el tőlük a városi, fiatalabb és a női szavazókat. Tusk liberális Polgári Koalíciója inkább hallgat az ügyben - hagyja, hogy a radikális nőpárti Baloldal csapjon össze a konzervatívabb centristákkal. Ez utóbbiak viszont arról győzködik partnereiket, hogy a jogállamiság helyreállítása és a gazdaság fellendítése, valamint a honvédelem, s az orosz fenyegetés sürgetőbb ügyek, az abortusz kérdése még várhat. A baloldal és a nőpolitikusok többsége ezt vitatja. Szerintük emberi jogról van szó, s a nők életéről.
