Mit és mióta tanul a Liszt Ferenc Zenetudományi Egyetemen?
Negyedéves karvezetés szakos hallgató vagyok. 2020-ban kezdtem egyetemi tanulmányaimat, és rögtön tagja lettem a Hallgatói Önkormányzatnak (HÖK), amelynek elnöki tisztségét 2022 október óta töltöm be.
A kívülálló számára az még nyugodt időszaknak tűnt.
Belülről nem így volt.
2023 januárja – azaz kinevezése óta – nincs beszélő viszonyban a kancellár az egyetem szenátusával.
Az akkori rektor, Vigh Andrea ellenezte a Kotán Attila kancellári kinevezését, erről a kancellár úr nyilvánvalóan tudott, máskülönben nem üvöltött volna vele már a második héten. Idejövetele után egyeztetés nélkül, egy tollvonással átvette az egyetem támogató területéhez tartozó közalkalmazottak munkáltatói jogát. Amikor a rektorhelyettes urak a minisztériumhoz fordultak, azt a választ kapták, hogy ebben semmi kivetnivaló nincs. Már ekkor elkezdődött a felmondási hullám. A kancellár racionalizálásnak nevezi a felmondásokat és az így üresen maradt pozíciók megszüntetését, miközben véleményem szerint nincs tisztában az egyetem működésével, nem lát rá a munkafolyamatokra, nem pótolja a papíron ügyintézőnek nevezett, valójában nélkülözhetetlen munkatársakat ott, ahol ő nem közvetlen felettes, hanem csak munkáltató, mint például a Tanulmányi Osztályon.
Miért nem ismerte meg az egyetem működését?
Nem tudom, ezt tőle kell megkérdezni.
Mik a fő problémák?
2023 óta statáriális az egyetemi gazdálkodás. A kancellár egy személyben dönt a beszerzésekről, indoklás nélkül utasít el kéréseket. A költségvetés csökkent, a fenntartó nem biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. Azt, hogy ez a Covid következménye vagy közbejátszott benne az itteni feszült légkör és a rektorválasztás körüli huzavona, nem tisztem eldönteni.
De az biztos, hogy az egyetem számára nagyon nagy ütés volt az, amikor az alapvetően is botrányosan alacsony költségvetésünkből tavaly 300 millió forintot vissza kellett utalni a minisztériumnak.
Hány hallgatója van az egyetemnek?
Bő kilencszáz.
Mi az, amit a hallgatók a költségvetési megvonásból érzékeltek?
A fejlesztések vagy leálltak, vagy nagyon-nagyon alábbhagytak. Infrastrukturális romlás is bekövetkezett, emiatt a hallgatók be is vonultak a szenátusba tavaly - akárcsak kedden. Annak a hallgatói nyomásnak azonnali következménye lett: hirtelen került pénz a rendkívül lerobbant kollégiumunk állagjavítására.
A Wesselényi utcai épület teljesen rendben van, a Zeneakadémiát nemrég újították fel. A kollégium felújítása mellett mi hiányzik?
A Zeneakadémia két épületét újították fel. A Semmelweis utcai épület állapota enyhén szólva hagy kívánnivalót maga után. Nem az a legnagyobb baj vele, hogy régi, hanem, hogy az állagmegóvás alábbhagyott. A Vörösmarty utcai épület szintén rossz állapotban van. Oda állítólag - a szenátussal való egyeztetés nélkül - Liszt-múzeumot, vagy koncertközpontot akarnak tervezni. Ami mind jó és szép, csak az egyeztetés híján okkal gondolhatjuk azt, hogy mindez az oktatási cél rovására történik majd. A Bartók Konzi, a Zeneakadémiához tartozó szakgimnázium állapota vállalhatatlan. De nem csupán épületekkel van probléma: a Köztelek utcai, jazztanszék-épületben idejét nem tudják, mikor hangolták a zongorákat. Nemrég értesítettek arról, hogy a zenekari próbajátékra menő egyetemistáknak saját pénzükből kell javíttatniuk az intézményi hangszereket. Van olyan hallgató, aki egész évben fizette a hangszer bérlését, de közben nem volt nála, mert elvitték javításra, de nem sikerült megjavítani. Gondolom, nem volt rá fedezet. Az egyetem hangszerparkja olyan szinten elöregedett, hogy három évvel ezelőtt a szenátus elfogadott egy nagy volumenű hangszerfejlesztési tervet. Ez azonban azóta áll. De nincsenek mesterkurzusok sem, mert nincs pénz a nemzetközi művészek megfizetésére. Látszik ez a Zeneakadémia koncertprogramján is, ami színvonalában összehasonlíthatatlan a 2019-essel.
Múlt héten Fekete Gyula sajtóközleményt adott ki arról, hogy nagyon sok szakember távozott az egyetemről.
Fél éven belül 25 ember mondott fel.
A távozó kollégák túlnyomó többsége a támogató területen dolgozik, tehát az intézményen kívül a nevük nem ismert, de az egyetemen belül abszolút kulcsemberek. Az elmúlt fél évben a második gazdasági igazgató távozik március 31-gyel az intézményből, vezetői megbízatása 22-ig tart. Március 22-én elmegy a főkönyvelő is, aki a gazdasági igazgató helyettese, ő az egyik legacélosabb tagja a pénzügynek. Az ő szakértelme nincs meg senkiben, évtizedes a tapasztalata a Zeneakadémia működésével, és annak mindenfajta írott és íratlan szabályaival kapcsolatban. Felmondott a jogi igazgató, ezt a keddi szenátuson egy fél mondatból tudtam meg. Felmondott a kommunikációs igazgatónk is nemrég. Valamennyi most távozó vezető szakmailag jó volt. Mellettük számos ügyintéző távozik, ezért kezdtek a tanulmányi osztályon nagyon felgyorsulni az események. Legfrissebb információim alapján például nem tudják megszervezni a két hét múlva kezdődő felvételiket.
Számos világhírű művész tanít az egyetemen. Ők vajon miért nem álltak a nyilvánosság elé?
Fogalmam nincs.
Beszélnek ezekről a problémákról egymással a hallgatók és a mestereik?
Azt nyilvánvalóan nem tudom, hogy a tanárok közül ki hogyan beszélget a diákokkal.
Az azonban jelzésértékű, hogy 60 hallgató jött be a szenátusra, és a bő 300 fős oktatói gárdából 253-an írták alá a petíciót.
A Hallgatói Önkormányzat a szenátus tagjaként részese lehetett volna a rektorválasztásnak.
Így van. Öt tagunk van, abból én vagyok az egyik, hogy én hivatalból tag vagyok, azon kívül négyen vannak, és a szenátus negyedét tesszük ki.
Hogy látja a rektorválasztás folyamatát?
A jogilag tiszta megoldás - mert ugye tudjuk, hogy egyszerre két pályázat volt kiírva - az lett volna, hogyha egy harmadikat kiírnak.
Mit tud most csinálni a Hallgatói Önkormányzat? Mi a stratégia?
A teljes stratégiát nem mondanám most el. Annyit igen, hogy elég passzív hallgatói közegünk van, messzemenően nem olyan tüzes, mint az SZFE-é volt 2020-ban. Nálunk biztosan nem lesz szervezett egyetemfoglalás. És személy szerint én nagyon örülök annak, hogy ez így van. Amellett, hogy morálisan egyetértettem az SZFE ellenállóival, láttuk a gyakorlati megvalósulást, ami nem hozott teljes mértékben sikert. Ettől függetlenül nem kell félteni a Zeneakadémia hallgatóit. Jelen helyzetben teljesen reálisnak látok nagyvolemenű megmozdulásokat a közeljövőben.
Érzékelhető a hallgatói ellenállásban a politikai hovatartozás?
Mindig törekedtem és törekszem arra, hogy ne politikai véleményt formáljak. Nem a kancellári rendszerrel van gondom, volt itt olyan szakmailag megfelelő kancellár, akivel gördülékeny volt a kommunikáció.
A jelenlegi kancellárral van baj, akit ide raktak.
Visszatérve a kérdésre, mit tud csinálni a Hallgatói Önkormányzat?
Mozgósítani, tájékoztatni és mindent kideríteni az egyetemen belül. Ez a legfontosabb.
Hogy tud kideríteni mindent?
Hivatalosan, vagy kevésbé hivatalosan. A hivatalos kommunikációban azt válaszolják, hogy nem adjuk ki az adatot, nem a ti dolgotok. Pedig Nemzeti Felsőoktatási Törvény szerint az egyetemi hallgatóságot érintő döntésekről tájékoztatni kell minket, így más utakat kell keresnünk.
Amikor 2022-ben HÖK elnök lett, sejtette, hogy oknyomozó újságírói és jogi tanulmányokat is fog folytatni?
Nem. Nyugodt környezetből jöttem, és arra is vágytam.
Meddig tart a képzése?
2026-ban fogok végezni.
Milyen egyetem lesz ez 2026-ban?
Nem tudom, nem vagyok jós, csak reménykedni tudok, hogy minden jóra fordul.
Van pozitívum abban, ami most történik önökkel?
Nagyon jól esett, hogy a kultúra neves képviselői támogatásukról biztattak az elmúlt napokban. Úgy gondoljuk, hogy akármilyen sok megpróbáltatás árán, de mégiscsak a Zeneakadémia eredeti értékét képviseljük a megmozdulásainkkal. Célunk, hogy azt cselekedjük, amit Liszt Ferenc is szeretne.
(Interjúkérésünkkel kerestük emailben a kancellárt, válaszára várunk.)