Kemény beszéd volt, amolyan ellenzéki beszéd – mondta lapunknak Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszédéről Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző –, ám a kormányfő láthatóan a brüsszeli mainstream és a világ nagyobbik felének ellenzékeként próbálta meghatározni magát. Ami persze sokkal hálásabb szerep, hiszen a kormányzás napi munkát és felelősséget jelent, az ellenzéknek viszont elég néhány dolgot szajkózni éveken át. Ahogyan ezt amúgy Orbán és a Fidesz hosszú esztendők óta teszi.
Az elemző szerint új elem nem akadt a miniszterelnöki beszédben, a szuverenitás, a nacionalizmus, a függetlenség már régóta meghatározó része a propagandának, ráadásul a szimpatizánsok felé jól el is adható témák, főként, hogy a kollektív nemzettudatban jellemzően fals kép él a magyar történelemről, így 1848-ról is.
- A szuverenitás állandó hangsúlyozása mindig értő fülekre talál egy olyan országban, mely története során rengetegszer kényszerült függőségbe – jegyezte meg Szentpéteri Nagy Richard –, most éppen a Nyugat akarja veszélyeztetni a függetlenségünket a propaganda szerint. Ez viszont már olyan szint, mint amit korábban Milosevics képviselt Kosovo Poljénál, vagy éppen Putyin beszédei manapság: közhelyes nacionalizmus, annak is a lebutított változata, a hazafiság teljes és tudatos félreértelmezése. Sajnálatos, hogy 1848 óta rengeteg gyenge, demagóg és szörnyű szónok lépett már a múzeum lépcsőire, s ez a beszéd pontosan beleillett ezek sorába.
Orbán Viktor: Becsaptak bennünket, ideje, hogy fellázadjunkA kormányfő által vizionált brüsszeli fordulatról az elemző megjegyezte, amellett, hogy Orbán Viktor az előző EP-választások előtt ugyanezt állította, ám ahogy akkor, úgy most sem várható az a földindulásszerű átrendeződés Európában, amit ígért a hallgatóságának.
- Persze mondania kellett valamit, tétet adni a júniusi, uniós választásnak, hiszen amúgy mindegy lenne, hogy 10, 12 vagy éppen 14 képviselőt küld a Fidesz az EP-be – magyarázta. – Orbán is tudja amúgy, hogy nem várható nagy változás, hiszen az általa említettek közül az olasz Giorgia Meloni egyre távolabb került tőle, a holland Geert Wilders pedig éppen a minap adta fel, hogy kormányt alakítson.
Szentpéteri Nagy Richard szerint az sem meglepő, azon túl, hogy keményebben ment neki az ellenzéknek, a jelen Magyarországáról a kormányfő nagyjából nem mondott semmit. Éteri magasságokból, világtörténeti és politikai távlatokból próbált szónokolni, és bár például az Európai Unióról is sokszor fogalmazott erősebben a korábbiaknál, újat valójában nem mondott, így nem is várható, hogy az EU-ban komoly visszhangot váltson ki a beszéde.
- A keménykedés nem is az Európpai Uniónak szólt, hanem a saját hallgatóságnak – jegyezte meg –, hiszen egy olyan ember beszélt, akinél a kegyelmi ügy kirobbanása után erősen rezgett a léc, s egy normális ellenzék esetén jó eséllyel meg is bukhatott volna. Miután szerencsésen kiszabadult a hurokból, erőt kellett demonstrálnia a híveknek.