Ugyan a fiatalok 91 százaléka pozitívan vélekedik a saját digitális képességeiről a kritikus gondolkodás és az információszűrés terén, azonban mások képességeit a megkérdezettek 74 százaléka negatívan ítéli meg – derül ki a Vodafone Magyarország Alapítvány egy 2023-as kutatásából.
Noha úgy tűnhet, hogy a „digitális bennszülöttek” sokkal magabiztosabban használják az okoseszközöket, mint a szüleik, a technikai jártasság még nem jelenti azt, hogy fel is vannak készülve a biztonságos internethasználatra, amelynek elsajátításában a nagyobb élettapasztalattal rendelkező szülőkre szorulnak. Sokszor azonban a szülők sem rendelkeznek az ehhez szükséges ismeretekkel. Ezt a kutatásban részt vevő válaszadók is megerősítették, ugyanis a megkérdezettek kétharmada szerint a médiában elérhető tartalmak hitelességéről, illetve az információk megszűréséről szóló oktatás nem elég hangsúlyos a magyar iskolai képzésben, és a szülőknek van a legnagyobb szerepük a médiatudatosságra való nevelésben.
A kutatásból az is kiderült, hogy a kiskorú gyermeket nevelő családok csaknem ötödében (17 százalékában) nincsenek szabályok az okoseszköz-használat tekintetében. Bár a családok 76 százalékában saját bevallásuk szerint a felnőttekre is vonatkoznak szabályok, ugyanakkor ezen családok egyötödében a szülők csak részben vagy egyáltalán nem tartják be azokat.
A válaszadók majdnem kétharmada (62 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy azt tartja jónak, ha a gyerekek 9-15 éves koruk között kapnák meg az első okoseszközüket, telefonjukat.
A magyarok 11 százaléka tartja indokoltnak, hogy csak 15 éves kor fölött, míg 17 százalékuk azt, hogy már 7-9 éves kor között kapjon okoseszközt a gyermek. Bizakodásra ad okot, hogy csupán a válaszadók 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már 5 éves kor alatt is legyen.
- Még nincsenek, nem lehetnek adataink arról, hogy pontosan milyen hatással van az okoseszközök használata gyermekkorban, hiszen ezek nagyjából 15 éve terjedtek el annyira, hogy az azóta született generációknak ez már része a mindennapi életének – nyilatkozta lapunknak Forgách Hajnalka gyermekpszichológus. - Egy amerikai kutatás szerint azonban azok az óvodás gyerekek, akik rendszeresen használtak okoseszközöket, több viselkedési problémával küzdöttek, mint azok a kortársaik, akik nem. Ez arra utal, hogy legalábbis ebben az életkorban mindenképpen minimalizálni kell a gyermek hozzáférését az eszközökhöz.
A gyermekpszichológus hatéves kor előtt semmiképpen sem javasolja a kütyühasználatot, és kisiskolás korban is maximum napi egy órát foglalkozzon ezzel a gyermek. Sokkal hasznosabb, ha ehelyett a szabadban, mozgással tölti el a szabadidejét. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermek számára a szülő az első számú referenciaszemély, az ő példamutatása kulcsfontosságú. Ha a gyerek azt látja, hogy anya, apa állandóan a telefonján lóg, mit várunk tőle? A nagyobb gyermekekkel, kamaszokkal pedig beszélgetni kell az internet veszélyeiről is, ami azért is nagy kihívás a szülőknek, mert sokszor ők maguk sincsenek tisztában ezekkel. Nekünk, felnőtteknek is képezni kell magunkat ezen a téren, hogy megnyugtató mintát tudjunk átadni a felnövekvő generációknak. A tiltás viszont teljesen felesleges és értelmetlen – tette hozzá Forgách Hajnalka.
