Ön hadmérnökként azért lobbizik, hogy a mezőgazdaságban minél elterjedtebb legyen a drónhasználat. Mondja mi szükség van a földművelésben harci eszközökre?
Nézze, a drónt elsősorban nem a hadiipar, nem az orosz, vagy ukrán katonák használják szállító eszközként, hanem a világ agráriuma, szállítmányozási cégei. A mezőgazdaságon belül leginkább az erdőgazdálkodásban, a növény- és talajvédelemben, illetve a vad-, és vízgazdálkodásban, de a modern önözőrendszereknél is jelentős a felhasználása, sőt a betakarítás megkezdésének optimális időpontjának meghatározásában is döntő szerepet játszanak. Ezen a területen sajnos a világ 15 évvel jár előttünk. Ma már nagyon magas technikai színvonalú drónokat gyártanak, iszonyatos mennyiségű szállító eszköz áll rendelkezésre.
A drón alapvetően mégis a harcászat területéről származik. Ön tizenöt évet töltött a NATO, és tíz évet az Európai Védelmi Ügynökség szolgálatában és a mai napig aktív szerepet vállal haditechnikai eszközök és drónok fejlesztésében. A háborús hírekből tudjuk, hogy a drónokkal megsemmisítő csapást lehet mérni páncélozott járművekre, civil célpontokre és katonai repterekre.. De mit tud a drón békeidőben a mezőgazdaságban?
A világ az agráriumban már évtizedek óta használja az úgynevezett monitoringozást végző drón-rendszert. Ez a rendszer reptetés közben digitális térképet készít, felméri a növények fejlettségét, illetve a növényzet, az erdők fáinak betegségét és a permetezési igényét is. A fentieken túl használható vadszámlására de például alkalmas arra is, hogy a vaddisznók testhőmérséklete alapján jelezze, hogy ha az állományban pestis üti fel a fejét. A rendszer ráadásul kiválóan alkalmas egy hatékony és korszerű árvíz-, vagy katasztrófavédelemi rendszer kiépítésére is. Vagyis a drónok alkalmazásával teljes védelmi rendszerek állíthatók fel, de kiváló a kerítések nélküli határvédelemre, katasztrófavédelemi rendszerek országos szintű kiépítésére is. Bizonyos környezetre veszélyes üzemek közelébe telepítve képesek levegő-mintákat venni, esetleg, sugárzási szintekről adatokat szolgáltatni anélkül, hogy az emberek veszélyes küldetésre kényszerülnének. Példaként hozható a csernobili atomreaktor-katasztrófa.
A mezőgazdaságban úgynevezett vegetációs indexek alapján döntenek az öntözés, a trágyázás vagy a permetezés elrendeléséről. A drónhálózat 13 vegetációs indexet képes generálni és tárolni, és képes arra is, hogy négyzetméter, esetleg centiméter pontossággal kijelölje a permetezés helyét. Vagyis nem 50-100 hektárt kell egyszerre növényvédőszerrel beszórni, csak az érintett növények közvetlen környezetét.
A drón lényegében pilóta nélküli jármű, de mekkora súly fuvarozására képes?
Ma már egy 50 köbméteres vasúti tartályt, esetleg harckocsit, katonai teherautót bármikor felemel. Nem véletlenül mondta a hidrogénbomba atyja, Teller Ede, hogy a drón feltalálása legalább olyan jelentőségű találmány, mint a számítógép felfedezése. Teller persze nemcsak a pilóta nélküli szállító légijárműveket sorolta ide, hanem a földi vezető nélküli fuvarozó eszközöket is. Egyébként Kaliforniában 12 ezer pilóta nélküli taxi van, ami drónnak tekinthető. Tehát a drón sokoldalúan használható légijármű, ami nem csak légifelvételek, fotók készítésére használható, ahogy azt sokan gondolják, hanem kiválóan alkalmas aratógépek és nagyteljesítményű szántó-vető gépek vezető nélküli, akár 24 órás időtartartamú vezérlésére is!
Szóval ön szerint az első fontos lépés az lenne, hogy a magyar mezőgazdaság is alakítson ki monitoring drónrendszert?
Igen, óriási lépés lenne! Egyelőre azonban a magyar gazdák idegenkednek a drónoktól, pedig használata gazdaságilag megkerülhetetlen. Növeli a termelés hatékonyságát és elkezdődhetne a föld termőképességének helyreállítása, ami nem képzelhető el 3-5 éves monitoring tervek nélkül. Ez lenne a szép, új világ az élelmiszertermelésben, és ezt követhetné a feldolgozóipar modernizálása! Az időrend betartása ez esetben is nagyon fontos. Mindez persze csak a felsőbb szintű vezetés döntésével kezdődhet el, s később folytatódhat a nagyobb területeken gazdálkodó gazdák ösztönzésével.
Vajon képes-e a modern drónrendszer pótolni a jó gazda szemét, ami úgymond „hizlalja” a jószágot?
Persze, a „jó gazda szemét” már pótolni tudják a drónok, rajtuk ugyanis öt kamera van integrálva egy multispektrális eszközbe, az egyik az infravörös tartomány, ami azt is látja, ami az ember számára láthatatlan. Ezen kívül a drón alkalmas radar hordozásra is, ami képes elemezni a föld tápanyag összetételét, vagyis legalább öt jó gazda szemét pótolja. Mi ezt már régóta tudjuk. 1981-ben a Budapesti Műszaki Egyetem professzoraival készítettünk egy „fél-drónt”, amivel pontosan meg tudtuk állapítani a terméshozamot: egy helikopter oldalára rögzített radar segítségével, hajszálra kijelöltünk az aratás optimális időpontját. Ugyanis a búza betakarítása akkor a leggazdaságosabb, amikor a termény víztartalma a legalacsonyabb. És ezt mi a műszaki egyetemen már 40 éve is képesek voltunk mérni, azóta csak javult az általam is fejlesztett technika.
A magyar mezőgazdaság stratégiai fejlesztését évekkel ezelőtt elfogadták, ez az unióval közös agrárpolitikára épül. A programban kimondták, hogy a precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen drónok nélkül. Magyarországon mégsem látni a földek felett drónokat. Mért nem?
Az agrárstratégia valóban tartalmazza a drónrendszer kiépítését, tehát csak azt tudom mondani, hogy az agrárstartégiát a gyakorlatban nem hajtják végre. Elsősorban azért, mert a magyar gazdák idegenkednek a drónhasználattól. Ámbár a drónos rendszer állami kiépítése sem megoldott. Ezért sem lehet modern, precíziós gazdálkodásról beszélni.
Ezért is gondolta, hogy nyugállományú alezredesként kezdeményezi a hazai drón-rendszer kifejlesztését, és a drón-pilóták képzését?
Igen, a tervünk az, s ehhez már a hazai agrárium egyes vezetőitől kaptunk is bíztatást, hogy a hazai technikus képzés rendszerét kihasználva, a drónok vezetését végző szakembergárdát a hazai mezőgazdasági centrumok 57 tanintézetében kiképeznénk, ahol 1600 technikusnak tanuló diák oktatását tudjuk megoldani. A technikus képzés rendszere kifejezetten alkalmas lenne erre a feladatra. Ahogy a technikus az érettségi táján megszerezheti a traktoros-vagy kombájn vezetői jogosítványt, úgy a drónvezetőit is. Ezek a szakemberek képesek lehetnek a permetszerek és műtrágyák drónokkal történő szórására. Mi azt tartanánk az egyik legfontosabb kezdeti lépésnek, hogy végre elinduljon egy felhasználói képzés.
Ezt a képzést a hazai oktatási piac nem oldja meg? A NÉBIH százezer forintért már indít ilyen tanfolyamokat, illetve néhány tízezerért már interneten is szerezhető valamilyen jogosítvány. Ez nem járható út?
A gyakorlat azt mutatja, hogy a változó színvonalú tanfolyamokon szerzett papír nem sokat ér. A kiképzett pilóták jószerivel még drónokat sem láttak, nem is dolgoztak korszerűbb járművekkel. De vegetációs térkép összeállítására bizonyosan nem készültek fel, nem is beszélve a légtérigénylés bonyolult ügyintézésére. Erre csak a fent említett technikusok általunk javasolt, kibővített drón-ismeretekkel képesek.
Vagyis van már működő drón a gazdálkodók birtokában, de mégsem alkalmazzák a termelésben?
Amiről én beszélek, azt csak a mi, hazai fejlesztésű drónjaink képesek elvégezni. A disztribútorok által nagy mennyiségben beszerzett, és forgalomba hozott kínai drónok megbuktak a hatósági vizsgákon.
Vagyis van drón, de nem használják a termelésben?
Egyedi drónokat használnak, show műsorokhoz, művészeti produkciókhoz, forgalom ellenőrzéshez. Elenyésző mennyiségben. A drónos permetezés jelenleg be van tiltva Magyarországon, sajnos. Sokáig nem volt rá megfelelő jogi szabályozás, ezért állították le. Ma 18 féle permetező drón létezik, de ezekkel nem lehet permetezni, mert a hatóságtól nem kapnak működési engedélyt.
Mondja, olyan ez, mint a Covid-járvány idején beszerzett lélegeztetőgép-biznisz, aminek az lett a vége, hogy a tízmilliárdokért megvett orvosi műszert végül elajándékozzák vagy megsemmisítik, vagyis semmit sem ér?
Valami hasonló! Az értékesítők mindennemű előzetes tájékozódás nélkül jelentős mennyiségű kínai drónt halmoztak fel, ezek jórészét jogszabályok megléte nélkül értékesítették, és utólag próbálják meg a „szerecsen- mosdatást”. Hasonló volt az „elektromos roller” története is, felvásárolták, aztán évekig azt sem tudták eldönteni, hogy milyen járműnek minősül. Tisztázatlan a „Pilótanélküli Légi Járművek" jogviszonya is, ami a szabályozatlansága miatt ugyancsak a raktárakban reked, illetve nagy a veszélye, hogy a légtér veszélyeztetésével használják, pedig a terrorizmus veszélyes fegyvere. A kínaival szemben a hazai fejlesztésű drón - miután feltérképezi a területet, képes arra is, hogy csak a kijelölt kisebb területet - tehát a beteg növényzetet permetezze, akár az éjszakai órákban is. Emiatt képesek vagyunk megóvni a nappal szorgoskodó méheket.
Ön tehát most azért lobbizik, hogy a mezgazdasági centrumok képezzenek szakembert, illetve népszerűsítsék a hazai gyártású drónokat, vagy drónrendszereket?
Így is mondhatjuk, de mi elsősorban nem drónipilótákat akarunk képezni, hanem mezőgazdasági szakembereket, tehát nem csak olyanokat, akik „reptetik a drónt”, hanem olyan vezetőket, akik értik is, hogy ez a talajgazdálkodásban, öntözésben, hogyan használható fel. Azaz mi a felhasználási területek ipari, művészeti, bűnüldözési, vagyon- és határvédelmi igényeknek megfelelő drónpilótaképzést tudjuk csak helyes iránynak elképzelni.
Mi az akadálya?
Nehezíti a munkát, hogy az előző választás után elkezdődött az agrárszektor, benne az oktatás átszervezése. Korábban államtitkár irányította a területet, ma viszont már lejjebb került egy szinttel. Az agrárium irányításában állandóan változnak a szerepek. Sokáig úgy volt, hogy az erdő- és vadgazdálkodás már nem is az agrártárcához tartozik. Így nehéz a vállalt feladatra koncentrálni.
Mit jelent az, hogy felkészülnek? Ez az ön cégének személyes érdeke, vagy már inkább állami feladat lenne?
Ez leginkább komplex állami feladat lenne, de jelenleg a leghangosabban a mi hadiipari konzorciumunk szorgalmazza a szervezett oktatást, ahol a felnőtképzés is megvalósulhatna. Ez sehol nem annyira fontos, mint az agráriumban. Nehéz a helyzet, mert a drónfejlesztéshez, vagy az oktatáshoz komoly fejlesztő munkára, és persze pénzre lenne szükség. Jelenleg ezt már csak mi csináljuk.
Tehát ön, és néhány hadiipar vállalkozás?
Igen, évek óta foglalkozom drónmenedzseléssel. Azért nem haladunk gyorsabban, mert késve született meg a dróntörvény. Csak mostanában hoztak döntést arról, hogy kötelező bejelenteni a drónok üzemben tartását. Bonyolítja a szabályozást még, hogy más szabályok vonatkoznak az állami, és mások a magánkézben lévő drónokra. De az utóbbi időben már némileg tisztul a kép, ezért is nyomulunk újult erővel.
