Sűrűsödnek az amerikai elvárások és bírálatok Benjamin Netanjahu miniszterelnök és az izraeli hadsereg (IDF) irányába, az Ukrajnának szánt segéllyel egyetemben pedig az izraeli katonai támogatás is blokkolva maradt, ami igencsak komoly gondokat okoz a több mint öt hónapja háborúban álló Izraelnek is.
A gázai humanitárius helyzet, a Rafah ellen tervezett izraeli szárazföldi hadművelet világszerte bírálatok sorát zúdítja Netanjahu kormányára és Izraelre. Ez már a korábbi amerikai betonbiztos Izrael melletti kiállást is megingatta, ami komoly gondot jelent a zsidó állam számára. A katonai segély esetleges elmaradásán túl azért is, mert az Egyesült Államok hagyományosan Izrael védelmezője az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT). Miközben a Közgyűlés –nem csak a jelen háború kitörése óta – elmarasztaló állásfoglalások tömkelegét hozta Izrael ellen, úgy, hogy a világ legdurvább diktatúráit alig-alig vagy egyáltalán nem bírálta - a BT-ben mindeddig az amerikai vétó akadályozta meg az olyan azonnali tűzszünetet követelő határozatokat, amelyek ezt nem kötötték volna a palesztin terrorcsoportok által elrabolt túszok azonnali és feltétel nélkül szabadon bocsátásához.
Az öt hónapja tartó háború alatt három ilyen határozattervezetet vétózott meg az Egyesült Államok, kettőnél pedig tartózkodott. Legutóbb Washington azzal indokolta vétóját, hogy egy ilyen BT- határozat veszélyeztetné az amerikai, egyiptomi és katari diplomáciai erőfeszítéseit a háború szüneteltetésére és a túszok szabadon bocsátására irányuló tárgyalások közvetítésére.
A tárgyalások azonban nem hoztak eredményt, a felek egymást vádolják, de Antony Blinken amerikai külügyminiszter a napokban a Hamászt tette felelőssé a kudarcért. A palesztin terrorcsoport ugyanis teljesíthetetlen feltételeket szab és rendre a megállapodott keretegyezményt is felrúgja újabb és újabb feltételek támasztásával. Így nincs ramadáni tűzszünet, a muszlim szent böjti hónap alatt is folynak a harcok, - és a tárgyalások is Kairóban. Nemsokára, március 23-24-én Izrael a purimot ünnepeli, az amerikai külügyminiszter pedig a háború kitörése óta hatodik közel-keleti turnéját bonyolítja a napokban, pénteken Izraelben tárgyal. Szerdán Szaúd Arábiában a sajtónak elmondta, hogy az Egyesült Államok benyújtott egy saját határozattervezetet az ENSZ BT-be, amely "a túszok szabadon bocsátásához kötött azonnali tűzszünetre" szólít fel, idézte szavait a The Times of Israel.
Blinken minden bizonnyal a tervezett rafahi hadműveletről is megpróbálja lebeszélni Izraelt, hiszen Rafah kérdése komoly belpolitikai vihart kavart Washingtonban, mivelhogy megvalósíthatatlan nagyarányú civil áldozatok nélkül. Csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium közleményben jelentette be, hogy Lloyd Austin arra szólította fel izraeli kollégáját, Joáv Gallant védelmi minisztert, hogy Izrael vegyen fontolóra más alternatívákat is a Rafah ellen tervezett szárazföldi hadművelet helyett. A közlemény szerint Austin szerdán telefonon beszélt Gallanttal és nyomatékosította Washington azon elvárást is, hogy Izraelnek sürgősen többet kell tennie a gázai civil lakosság védelméért, biztosítania kell a Gázai övezet partjainál ideiglenes kikötőt létesítő amerikai katonai személyzet biztonságát, és ki kell terjesztenie a Gázába irányuló szárazföldi segélyszállítást.
Netanjahu eddigi nyilatkozataiban egyértelművé tette, hogy az IDF nem fog letenni a hadműveletről, előkészítése minden nemzetközi kritika dacára folyik. Bár nagyok az izraeli belső ellentétek, ebben úgy tűnik, egységes támogatottságot tudhat maga mögött Natanjahu, hiszen biztonsági és katonai szempontból Rafah „bevétele” létfontosságú az IDF számára. Izrael ezt a háborút más vezetéssel sem zárná le mindaddig, míg legalább száz élő túsz és több mint 30, időközben elhalálozott izraeli holtteste a Hamász birtokában van, a terrorcsoport déli, Rafahra épülő terrorinfrastruktúrája érintetlen, s lehetővé teszi számára az újjáépítkezést a harcok beszüntetése esetén. Az amerikai katonai segély blokkolása azonban kényszerhelyzetbe hozza Netanjahut. És bár a demokraták támogatása egyre ingatagabb, a nagyobb gondot mégis a republikánusok okozzák. Múlt héten Chuck Schumer, a szenátus demokrata többségének vezetője meglepetésszerűen új választásokat követelt Izraelben, és bírálta Netanjahu kormányát a gázai háború kezelése miatt, csütörtökön 19 demokrata szenátor sürgette Joe Biden elnököt, hogy erősebben szorgalmazza egy palesztin állam létrehozását. Eközben a republikánus szenátorok videokapcsolaton keresztül beszéltek Netanjahuval – aki a demokratákkal is szeretett volna ily módon egyeztetni, de a frakcióvezető Schummer ezt elutasította. A republikánus szenátorok nem támasztottak feltételeket Netanjahu felé, csupán beszámolót kértek, de az Ukrajnával egybekötött katonai segélyt a republikánusok blokkolják.
