Az idei nagyhét - szándékai szerint - Nagy Márton nagy hete lehetett volna. A csúcsminiszter, s végeredményben a kormány legfrissebb attrakciója a régen várt versenyképességi csomag kibontása volt, a hétéves program azonban semmitmondóra sikeredett. Óvakodik kimondani, hogy szinte minden gazdasági mutatónk siralmas állapotban van. A gyógyírt pedig nem a versenyképességi fordulatban, hanem a meglehetősen homályos "finomhangolásban" látják Nagyék.
Látszólag úgy tesznek, mintha a jegybank jajkiáltására reagálnának. Az MNB szerint ugyanis ''a globális tényezők mellett hazánk versenyképességi hiányosságai jelentősen hozzájárultak az elmúlt időszak magas, a régiótól érdemben elszakadó inflációjához és a gazdasági növekedés megakadásához''. A nemzeti bank jelentésében aggódva figyelmeztetett is arra, hogy a globális versenyképességi rangsorban Magyarország hét helyet zuhant 2023-ban. Őszinteségi rohamában Nagy Márton is elismerte: "A belgazdaság tekintetében nem tudok sok pozitívumot mondani."
A tünetek felsorolásánál látszólag teljes az egység a kormányzat és a jegybank között. A terápiáról azonban mások az elképzeléseik. Matolcsy Györgyék azt mondják: "a tartós felzárkózáshoz nélkülözhetetlen a megbomlott egyensúlyi mutatóink újbóli tartós stabilizálása, valamint a teljes versenyképességi fordulat végrehajtása". A gazdasági csúcsminiszter viszont a növekedés primátusára esküszik.
Nemzetközi tekintetben már csak két vonzerőnk van, a csekély mértékű társasági adó, és az alacsony bérek. Viszont a közoktatás válsága és az ellátási nehézségekkel küszködő egészségügyi önmagában is versenyképességet rontó tényező. A jegybank egyik szakértője szerint "ameddig imitációval (utánzással, adaptálással) el lehetett jutni, addig már eljutottunk. Eljött az innováció ideje. A 2010-es évek receptjeivel nem lehet megnyerni a 2020-as évek csatáit." Az akkumulátorgyártás kiskirályságának hajszolásának árnyékában a versenyképességi fordulat elmarad. Ez a közepes fejlettség csapdája.