Az utóbbi kilenc év második legtöbb „nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre” vonatkozó kérelme futott be tavaly az Igazságügyi Minisztériumhoz. Hogy a kérelmekből mennyire adtak a miniszterek végül engedélyt, azt nem tudhatjuk, mert a tárca ezt titkosította – írja a hvg.hu. A portál közérdekű adatigénylést adott be az Igazságügyi Minisztériumnak, amiből az is kiderült, hogy mennyi kérelem került Varga Judit volt miniszter asztalára és mennyi az utódja, Tuzson Bence elé. Tehát, 2023 első hét hónapjában, Varga minisztersége idején 849 kérelemről döntöttek, 2023 utolsó öt hónapjában, Tuzson minisztersége idején pedig 551 kérelmet bíráltak el. Az 1400 kérelem valamivel meghaladja a 2022-es 1374-et, de nem éri el a 2021-es szintet, amikor néhány tucattal több, 1469 kérelmet iktattak. Ez pedig azt jelenti, hogy a hét minden napján majdnem négy ilyen kérelmet kellett elbírálnia a miniszternek.
Titkos információgyűjtés nemzetbiztonsági céllal csak igazságügyi miniszteri engedéllyel folytatható, vagyis ez külső engedélyhez kötött. Másik kategória a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés, de itt is van külső kontroll: egy bíró az engedélyező. Sőt, a titkosszolgálatok végezhetnek külső engedélyhez nem kötött információgyűjtést is, ezt elég „házon belül” jóváhagyni. Az engedély birtokában lehetővé válik: lakás, jármű, valamint használati tárgyak átkutatása és ennek rögzítése, lakás és jármű lehallgatása, rejtett kamerás megfigyelése, levelek, csomagok felbontása és ennek rögzítése, a telefon lehallgatása és online adatforgalom/kommunikáció megfigyelése, bármilyen „információs rendszerben” kezelt adatok megismerése és rögzítése.
Nem tudjuk megítélni, hogy a fenti szám önmagában sok, vagy kevés, megmagyarázni, mint mindent, ezt is meg lehet. Rendőrállamhoz mérten kevés, egy autoriter kormányzáshoz mérten talán sok. A magyar politikai rendszer ennél azért talán mélyebben van beágyazódva a társadalomba, semhogy az államrendet komolyan félteni kelljen bárkitől is. Ettől függetlenül: a mai politikai hatalom fél, bár magát annyira magabiztosnak állítja be, hogy mindjárt Brüsszelt ostromolná. Felfuvalkodott hivalkodás ez, semmi több, mert bizonytalan az a hatalom, amely fél. Attól leginkább, hogy meg tudja-e tartani saját hatalmát, amihez elsősorban - a vakok játékszere - általános közbizalom kell. Na most, hogy hogyan áll ez az ország a közbizalommal, azt nem részletezzük. Talán csak egyetlen lépésre van attól, amiről Tocqeville azt írja: „ezúttal a nép nem megdöntötte a kormányt, csak veszni hagyta”. Márpedig azt az erkölcsi kárt, amit a hatalom az utóbbi hetekben elszenvedett, szinte lehetetlen helyrehozni. És ezen sem a túlságosan könnyű kézzel osztogatott megfigyelési engedélyek, sem a csúcsra járatott „válás-propaganda” nem segítenek.
Közben a nemzetközi sajtó lázasan fürkészi, mely politikusok érintettek abban az orosz dezinformációs hálózatban, amelyet a cseh titkosszolgálat leplezett le. Mint kiderült, az első látásra híroldalnak tűnő Voice of Europa (Európa Hangja) dezinformációs portálja révén Moszkva magyar, német, belga, francia, holland és lengyel politikusokat is pénzelhetett azért, hogy oroszbarát propagandát terjesszenek az EU-ban.