A parlament előtt van a versenytörvény módosításának tervezete ami a Gazdasági Versenyhivatal közleménye szerint „preventív megközelítéssel segítheti a hatóság gyors és hatékony beavatkozását versenytorzítás esetén”. Hozzáteszik, hasonló szabályozás működik más uniós államokban is.
Mi történhet?
Ha más országban lennénk, könnyen mondanám, hogy semmi, de Magyarországon vagyunk, ahol a jogalkotó kicsipegeti a számára kedvező példákat a nemzetközi gyakorlatból, azokat akár szóról-szóra átveszi, de aztán úgy kombinálja és olyan környezetbe helyezi, hogy csak látszólag hasonlóak az eredetivel és végeredményben az éppen aktuális politikai célokat kezdik szolgálni.
Mindezeket tudva, a nagyvállalati szféra preventív jelleggel azért megijedt, amikor kiderült mi készül: bevezetnék az alapvető jelentőségű vállalkozások kategóriát.
A tervezet ugyan nem ad pontos leírást arról, mely cégek tartoznának bele, azt viszont egyértelműsíti, hogy ha valamelyik érintett nem tudja ellátni a működését vagy nem képes eleget tenni kötelezettségeinek, akkor a versenyhivatal az ellátásbiztonság érdekében kötelezhetné a tulajdonosokat a társaságban meglévő tulajdonrészük értékesítésére, a tagsági részesedésük átruházására, a szavazati jogaik felfüggesztésére. Kötelezhetné az igazgatóságot a közgyűlés összehívására, elérhetné, hogy új vezetők kerüljenek cég élére. De kötelezhetné a társaságot az eszközei átadására egy másik, kijelölt szolgáltatónak, költségalapú díj melletti üzemeltetésre.
Az elvileg a vállalkozásokat képviselő Parragh László, az MKIK elnöke azt nyilatkozta, hogy a vállalatoknak aggasztó lehet, de az államnak geopolitikai érdeke a túlzott erőfölény kialakulásának megakadályozása, akár a magántulajdon korlátozásával is. A jelenleg hatályos versenytörvény nem ad lehetőséget ezekre a „trösztellenes” lépésekre.
Ha Magyarországon van versenytorzító szereplő, akkor az maga a kormányzat. Alig létezik a gazdaságnak olyan meghatározó ágazata, amelyben ne az állam vagy a NER nagyvállalkozói kezében lenne a piac jelentős része. Ismerve a rendszer működését, most következnek azok a cégek, amelyek tulajdonosai eddig ellenálltak, sem sok pénzért, sem nyomásra nem adták magukat. A módosítással a kormányzat megteremti magának azt a jogszabályi környezetet, amiben majd látszólag törvényesen teheti rájuk a kezét.
A nagyvállalatok pedig preventív jelleggel elkezdhetnek gondolkozni azon, hogy merre meneküljenek, ha éppen tőlük akarja majd megvédeni a piacot a kormány.