horgászat;tilalom;Csobánka;

Egy luxusberuházás miatt letiltották a pilisi pecásokat a kedvenc tavukról

Éppen a szezonnyitóra jelentek meg a Horgászni tilos! feliratok a Csobánkához közeli tónál. Turisztikai luxusberuházás készül, ami a forráshiányos önkormányzatnak úgy kell, mint egy falat kenyér. A horgászok viszont aláírásgyűjtéssel tiltakoznak.

– Ha ez így marad, egy nap 300 horgász tüntethet majd itt a vízparton! – fakadt ki a napokban egy lakossági meghallgatáson Fülöp Tamás, a Pilis Őrzői csoport egyik szóvivője. A pecások és természetvédők elkeseredése érthető: itt a szezon, azonban az évtizedek óta kedvenc horgászhelyükön, a Csobánka, Pilisvörösvár és Pilisszántó hármas határán, festői természeti környezetben lévő Határréti tározón öles táblák hirdetik, hogy „Horgászni tilos”, úgy, hogy ottjártunkkor a táblától alig pár méterre valósággal pezsgett a víz az éppen ívó keszegtől.

Az egykor, a 80-as években közösségi munkában eredetileg záportározónak épült, 7,9 hektáros kis tónak régóta visszajáró törzsgárdája, közössége volt, akik viszont idén február 27-én, mindössze három nappal a szezonnyitó előtt egy rövid, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) által kiadott közleményből tudták meg, hogy vége a pecázásnak a tavon. Ráadásul a szövetség egyik közleményében utalás volt arra is, hogy egy turisztikai ingatlanberuházás miatt kell búcsút mondani a szenvedélyüknek.

A megdöbbent horgászok kutakodni kezdtek, majd kiderült, hogy a tó egyik tulajdonosa, a csobánkai önkormányzat a saját területén, a gátőrház környékén turisztikai beruházásba vágott bele, még októberben vagyonhasználati előszerződést kötött a budapesti TreeHouses Kft-vel, hogy a tóparton 12 darab, jakuzzis luxus szálláshelyet hozzanak létre. A céget 2020-ban alapították, ám a tulajdonosi kör nem ismeretlen: Noszvajon már üzemeltetnek könnyűszerkezetes, faházas, luxus árkategóriájú szálláshelyet, a cégmérlegek tanúsága alapján nem is sikertelenül. Legalábbis a cégnek százmilliós árbevétele volt az eltelt években.

Hamar felkorbácsolta az indulatokat a térségben a horgászati tilalom és a tó partjára tervezett beruházás együttes híre, az inter neten aláírásgyűjtés indult, ami a napokban már 191 aláírónál tartott, hogy állítsák vissza a tavon a horgászatot, amely „egyszerre szolgálná a MOHOSZ, a környékbeli horgászok, és a tavat a régi állapotában megőrizni kívánó helyi lakosok érdekeit is”. Ám, mint kiderült, ez összetettebb kérdés. A Magyar Országos Horgász Szövetség korábbi közleménye szerint azért húzták le 2024-re a rolót a tavon, mert Csobánka önkormányzata turisztikai beruházást végez a vízparton, a „tervezett beruházás építési munkálatai, illetve a megvalósulást követően a terület üdülési célú használata – időlegesen vagy akár hosszabb távon is – korlátozni fogja a horgászati lehetőségeket” – ami első hallásra azért különös, mivel a tervezett beruházás a tópart csobánkai szakaszának csak egy részét, a tó teljes kerületének mindössze egyötödét érinti.

Ráadásul a tervbe vett létesítménynek nemhogy építési engedélye nincs, még a településkép védelméről szóló rendeletet (TKR) is módosítani kell,

 hogy a területen könnyűszerkezetes faházak épülhessenek, így a már említett lakossági fórumon is ennek az előzetes tájékoztatója volt. A beruházó turisztikai cégnek esze ágában sincs a területen horgásztatással foglalkozni.

– Most akkor ki kérte a MOHOSZ-tól, hogy szüneteljen a horgászat a tavon? – kérdezzük Völgyes Józseftől, Csobánka független polgármesterétől a fórum után. „Senki” – felelte, majd meghökkenésünket látva a volt fizika-matematika szakos tanárember módszerességével levezette előttünk a jogi helyzetet. Mint kifejtette, látható volt, hogy a halászati jogot gyakorló MOHOSZ már 2015 óta nem kötött hosszú távú szerződést a gátőrházra a tulajdonos önkormányzatokkal, hanem évről-évre az utolsó pillanatig vacillált azon, hogy a következő egy évre meghosszabbítja-e a bérletet. A polgármester szerint ennek oka az lehetett, hogy a tóra törvényesen egy nap csak 42 darab pecahelyet értékesíthettek, ami az önkormányzatnak fizetendő bérlettel, a halőr munkabérével, a tó költségeivel (haltelepítés, karbantartás) problémás lehetett a szövetségnek. Bár a polgármester ezt nem mondta, de szavaiból kiolvasható volt: a környéken egy sor más, jóval nagyobb, így gazdaságosabban üzemeltethető horgásztó is van, azaz alighanem a Magyar Országos Horgász Szövetség napijegy-ár növekedést sem tudott volna keresztülvinni a tározóra. Az önkormányzat szerint minimum gyanús, hogy a szövetség most az önkormányzat szorgalmazta turisztikai beruházásra hivatkozva akar megszabadulni ettől a veszteséggel kecsegtető helyzettől.

A MOHOSZ ez ellen közleményben tiltakozott mondván: „határozottan elzárkóznak” azoktól a híresztelésektől, amelyek szerint azért szüntette meg a szövetség a területi jegyek kiadását, mivel az gazdaságtalan lett volna a tározón, továbbá hangsúlyozta, hogy a MOHOSZ egy nonprofit szervezet. Amennyiben így van, akkor ezt rövidesen bizonyíthatja: Fülöp Tamás kezdeményezésére

Völgyes József polgármester végül belement abba, hogy a civileknek írásba adja: a beruházás megkezdéséig az önkormányzatnak semmi kifogása nincs a tavon a horgásztatással szemben.

– Az önkormányzatnak miért éri meg, hogy a tópart egy részére szálláshelyek épülnek? – teszem fel Völgyes Józsefnek a civileket érdeklő másik kérdést. Emlékeztetnek, hogy a terület és a tó melletti rész az UNESCO pilisi bioszféra rezervátum része, kiemelt természetvédelmi terület. A civilek attól félnek, hogy a beruházó arra játszik, a Határréti tározóból is afféle elit magántó lesz. „Szó nincs erről” – mondja Völgyes József, ahogy nem is új keletű az ötlet. A csobánkai földterület már 2015 óta turisztikai hasznosításra volt kijelölve. A TreeHouses házait Noszvajon szemügyre vette és azt látta, hogy azok nemcsak szépek, igényesek, de a természetbe is illeszkednek és a cég kifejezetten abban érdekelt, hogy a tónál is ilyen beruházást hozzon létre.

A céggel aláírt vagyonhasználati előszerződés értelmében 2025-től a szálláshelyi nettó árbevétel 5,2 százalékát kellene fizetnie a társaságnak az önkormányzat felé, ami a noszvaji bevételekből kiindulva igencsak tetemes tétel lehet, de az idegenforgalmi adóval és az iparűzési adóval – a cég kötelezettséget vállalt arra, hogy egy csobánkai székhelyű céget hoz létre – úgy kalkulálnak, hogy évi 15-20 millió forintos bevétele lehet az önkormányzatnak. Ez az éves szinten 600 millió forintból gazdálkodó Csobánka teljes éves tartalékával ér fel, azaz a forráshiányos önkormányzatnak ez a beruházás olyan, mint egy falat kenyér. A tavukat féltő civilek viszont inkább amolyan kecske is jóllakik - káposzta is megmarad-szerű megoldásra hajlanak, hogy érdemes lenne megpróbálni a tó közelében, ám egy másik ingatlanon létrehozni a szállást. Az más kérdés, hogy ebbe belemenne-e a fejlesztő vagy az önkormányzat, mivel ha a szálláshelyek magánterületre épülnek, úgy éppen a bérleti pénzt nem látná az önkormányzat.