„Nem állíthatok fel sorompót a Károly körútra, nem szedhetek belépő díjat sem Velence példájára és nem tilthatom ki rendelettel a kocsmaturistákat a kerületből, de a következő önkormányzati ciklusnak új bulinegyed katalizátor koncepcióval vágunk neki” – mondta a Népszavának Niedermüller Péter. A VII. kerületi polgármester azt is megjegyezte, hogy a bulinegyed rossz hírének felszámolása nem egy éves folyamat. Igaz, nem most kezdtek neki. 2019 előtt semmiféle szabályozás nem korlátozta a bulikocsmák működését, de az ellenzéki többségű képviselő testület a választási ígérethez híven felállított egy munkacsoportot, amelyben az önkormányzat mellett a kerületben élők, a civil szervezetek és a vendéglátósok is helyet kaptak. Ennek a közös munkának az eredménye volt az a kritérium-rendszer, amivel az éjfél utáni nyitvatartást szabályozták. A szabályozás később a hulladékkezelést, köztisztaságot érintő módosításokkal egészült ki és 200-ban korlátozták a kiadható éjszakai nyitvatartási engedélyek számát. A helyzet javult, de még messze van a kerületiek által kívánttól – ismert el a kerületvezető.
„A probléma nagyon összetett, így a megoldás sem lehet egyetlen jól irányzott csapás. A konfliktusok kiélezése helyett kiegyezésre kell törekednünk” – vélekedett Niedermüller, aki szerint mindez onnan indult, hogy az önkormányzati bérlakásokat rendkívül nagy kedvezménnyel árusították ki a korábbi ciklusokban, az ingatlanokat pedig jó érzékkel felvásárolták a rövid távú lakáskiadásból nagy hasznot húzó befektetők. Ezt támasztják alá a népszámlálások adatai is, miszerint a kerületben 2001 és 2022 között 4,5 ezerről 10,8 ezerre ugrott az üres lakások száma, a kerület népessége pedig a korábbi háromnegyedére csökkent, főként a belső rész néptelenedett el, ahol a helyszíni tapasztalatok szerint az ingatlanokat gyakorta airbnb céljára hasznosítják. A folyamatot erősen szította az Európa más városait is sújtó olcsó tömegturizmus, amit a bulinegyed vendéglátósai ki is használtak. Ám az egyre erősödő lakossági panaszok és a kerületvezetés fellépése nyomán néhány vendéglátós kísérletet tett a helyzet rendezésére, például a máshol bevált „éjszakai polgármester” meghonosításával –, ezek azonban nem hoztak látható eredményt.
„Az érdemi változáshoz a negyed, illetve az egész kerület arculatát kell megváltoztatnunk” – vélekedett a DK-s politikus, aki a kulturális és dizájn cégek, apró start up-ok és alternatív színházi, zenei játszóhelyek kerületbe csábításában, a korábban megkezdett zöldítés folytatásában, illetve Belső-Erzsébetváros értékes, de esetenként rendkívül leromlott épületeinek felújításában, értékteremtő, különleges vállalkozások beköltöztetésében látja a kiutat. A fogyasztás ösztönzése helyett a hely felfedezésére kell rávennünk az ide látogató turistákat. Ha ezekre költünk, akkor a jövőbe fektetünk be – tette hozzá, bár azt elismerte, hogy korlátozott a pénzügyi mozgásterük. A kerület majd 45 milliárdos éves büdzséjéből címkézett kulturális támogatásra 163 millió forintot, a közművelődési, oktatási, kulturális pályázati csomagra 91 millió forintot költhetnek az idén.
A kerületvezető szíve szerint kitiltaná a szűk belvárosi utcákról a termetes SUV-okat, amelyek alkalmanként még akkor is elállják a troli útját, ha szabályosan parkolnak,
de túl nagyok ahhoz, hogy beférjenek egy átlagos helyre. Ezt nem teheti meg az önkormányzat, de a forgalomcsillapításra van módja és a kerület több utcájában be is vezette már. A lakosság eleinte nem volt éppen lelkes, de mostanra megszokták és élvezik az előnyeit, például azt, hogy nem kell hosszasan parkolót vadászniuk – magyarázta Niedermüller Péter, aki elégedett az eredménnyel, de egyelőre nem tervezik a bevezetését újabb utcákban. A figyelem most a zöldítésre, illetve az épületek felújítására terelődött. Április végén befejeződik a Kéthly Anna tér felújítása, május végén-június elején átadhatják a megújult Klauzál tér egy részét, jól halad a Csányi utca és már nekiláttak a Király utca több épületének felújításához. A hardver mellett persze a szoftver is fontos, így kulturális pályázatokat hirdetnek például alternatív művészeti csoportoknak, sokféle kulturális rendezvényt támogatnak az egész kerületet lefedő kezdeményezéstől az egy-két utcára kiterjedő helyi közösségeknek szóló programokig. Ezek együtt indíthatják be a kerületvezető szerint a kívánt változást.
A bulinegyedben nem terveznek további rendeleti korlátozást.
Helyette hosszas egyeztetés után alkut kötöttek a vendéglátósokkal, akik létrehoztak egy kamaraként működő egyesületet, amelybe kötelező belépnie és a tagsággal járó követelményeknek megfelelnie minden éjfél utáni nyitvatartást tervező vendéglátóhelynek, míg a többiek önként csatlakozhatnak vagy saját szervezetet is létrehozhatnak. Az önkormányzat határozatlan idejű szerződést kötött a Közösen Erzsébetvárosért Egyesülettel, amelynek keretében az étterem- és szórakozóhely tulajdonosok a korábbinál nagyobb közterületek takarítását vállalták saját költségen, ezen felül saját emberekkel erősítik a járőröző kerületi rendészeket.
Felállítanak egy „gyorsreagálású csapatot” is, amely a lakossági észlelés alapján kimegy a helyszínre és visszaállítgatja mondjuk a felborogatott kukákat, segít az esetleg utcán rosszul levőkön.
A kerület a meglehetősen áldatlan taxiállapotok rendezésére a rendőrségtől kért segítséget, amelytől ígéretet is kaptak erre.
„Nem akarok lakosságcserét, de azt se, hogy a kerület lecsússzon” – magyarázta Niedermüller Péter, aki szerint ennek egyik kulcsa Belső-Erzsébetváros helyzetének rendezése.
Hajóharangtól hangos április kirajzás
A szokásosnál több hajót várnak a minden évben megrendezett dunai felvonulásra, amely az idén új szerepet is kap: a hajósok a Duna-parti Építési Szabályzat (DÉSZ) módosítása ellen is demonstrálnak majd. A Magyar Hajózási Országos Szövetség (MAHOSZ) és a Személyhajósok Szövetsége szerint tízezer ember megélhetését veszélyezteti a fővárosi terv, éppen ezért arra kérik a városvezetést, hogy jelenlegi formájában ne fogadják el és kezdjenek érdemi egyeztetést az érintettekkel.
A 32 kilométer hosszú fővárosi Duna-szakaszon jelenleg 68 kikötő található, amelyeket 30 társaság működtet. A séta-, városnéző- és rendezvényhajózást 24 társaság bonyolítja összesen 80 hajóval. Ezek népszerűségét jól jelzi, hogy a tavaly Budapestre látogató több mint 5 millió turista 80 százaléka részt vett valamelyik programon, miközben szállodahajóval további félmillióan érkeznek évente. A DÉSZ tervezett módosítása azonban jelentősen átrendezné a színteret, hiszen ezzel a belvárosból teljesen kitiltanák a hajókat, míg az újlipótvárosi szakaszon a várakozásra is alkalmas jelenlegi 24 kikötőből csak 9 olyan maradna, ahol a turisták ki és beszállítását bonyolíthatnák. Most 45 hajó állomásozik itt. Az éppen nem programot bonyolító hajókat a főváros a külvárosba – a III., IV., XI. és a XXII. kerületekbe – tolná ki, csakhogy a kijelölt helyeken egyelőre nincsenek megfelelő áram- és vízellátású kikötők, a parkolás sem megoldott.
Az átrendezés részeként a belvárosból az újlipótvárosi part mellé költöztetnék a szállodahajókat, pontosabban maximum hatot, ám ott ehhez nem elég az áramellátás, így folyamatosan mennek majd az aggregátorok, ami a jelenleginél zajosabb és a környezetszennyezőbb lesz – figyelmeztettek keddi sajtótájékoztatójukon a hajós szervezetek képviselői. Mint mondták: a főváros úgy akarja megszüntetni a jelenlegi kikötőket, hogy nincs helyettük másik. A DÉSZ módosítása szerintük nem szünteti meg a problémát, csupán áttolja más területekre. Tóth Mihály a MAHOSZ szóvivője szerint
a jelenlegi kikötő-rendszer minden érintett számára megnyugtató átalakítása 2-3 évet venne igénybe, ennyi idő alatt bonyolítható le a szakmai egyeztetés, az engedélyeztetés, tervezés és kivitelezés. A költségek több százmillió forintra rúghatnak.
A jelenlegi átgondolatlan módosítás viszont súlyos csapást mérhet a fővárosi turizmusra, a külső és belső kikötők között ingázó hajók miatt többszörösére nőhet a környezetterhelés, fokozódik a balesetveszély.
A fővárosi önkormányzat ezzel szemben úgy véli, hogy rendet kell tenni a bulihajókkal elárasztott budapesti kikötőkben, amelynek közönsége jelentősen zavarja a part mentén élőket, miközben a hajók a panorámát is elcsúfítják. A főváros lelkes támogatóra talált ehhez a XIII. kerületi önkormányzatban, amely évek óta küzd a „bulihajók ellen, amelyeknek köszönhetően hetente 10-15 ezer, olcsó alkoholtól fűtött buliturista vonul át a tízezrek által lakott Újlipótvároson”. A módosítás 2025 januárjától lép életbe, ha a Fővárosi Közgyűlés április végi ülésén elfogadja.
